Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

Vége a házasságnak?

Az idei év első negyedében 11 százalékkal kevesebb házasságot kötöttek Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az országban 18 olyan város van, ahol kevesebb gyerek született anyakönyvezető előtt megerősített kapcsolatban, mint a nélkül.

A Népszabadság arról ír, hogy emberemlékezet óta nem kötöttek ilyen kevés házasságot, mint idén az első negyedévben: 11 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Az országban 18 olyan város van, ahol kevesebb gyerek született anyakönyvezető előtt megerősített kapcsolatban, mint a nélkül. A trend nemcsak Magyarországon jellemző: a modern társadalmakban világjelenség, hogy "szabad házasságban", illetve egyedül vállalnak a szülők gyermeket. A lap arról ír, hogy miként hat ez a gyerekek pszichéjére?

Évente csaknem 280 millió forintba kerül a március óta használaton kívüli vasúti szárnyvonalak őrzése - tudta meg a Magyar Nemzet. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium belső használatra készült kimutatása arról tanúskodik, hogy az őrzést végző MÁV Vasútőr Kft. a helyi önkormányzatok tudtával és együttműködésével végezné a munkát. A lap szerint azonban ennek nem sok jele mutatkozik: Sellye és Harkány között ellopták a sínpár egy részét, míg a villányi polgármester az elvileg létező szervezett őrzésről a Magyar Nemzettől hallott első ízben.

Súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd a hazai autópálya-építések egyik meghatározó szereplője, a Viadom - értesült az Index. A közlekedési minisztérium által is megerősített nehézségekre utal, hogy a társaság cégbírósági adataiban megjelent egy végrehajtáshoz kapcsolódó biztosítási intézkedés, ami jogi szakértők szerint a cég eladósodottságára utal. Az internetes lap úgy tudja, a Viadomnak az lett a veszte, amiért Kóka János közlekedési miniszter tavaly még büszkélkedett vele: túl olcsón vállalt kivitelezéseket.

Rekordot döntött tavaly a nettó tőkebeáramlás a kelet- és közép-európai térségbe, elérve a 241 milliárd dollárt - írja a Világgazdaság. A Világbank szerint a közvetlen tőkebefektetések is dinamikusan nőttek, a régióban a legfőbb célpontnak Oroszország, Törökország, Lengyelország és Magyarország bizonyult. Aggályosnak tartja ugyanakkor a pénzintézet, hogy a térség sok államában, köztük Magyarországon is, a kihelyezett hitelek felét külföldi valutában vették fel.

A Napi Gazdaság arról ír, hogy a nyugat-európai országok vezetői végül felvették az eléjük dobott kesztyűt: adócsökkentéssel válaszolnak a közép-európai államok támasztotta kihívásra. Németország már lépett is, a minap jelentősen megvágta a cégek életét megkeserítő közterheket. Hírek szerint hasonló lépésre készül Nagy-Britannia, Franciaország és Spanyolország is. Szakértők eltérően ítélik meg az adóverseny várható hatását a közép-európai régióra. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szerint nem kell aggódni amiatt, hogy odébbállnak a Magyarországon már megtelepedett cégek, azok ugyanis főként a jól kvalifikált munkaerő miatt jöttek hazánkba, az adókérdés csak a hatodik-hetedik a rangsorban.

Az európai ingatlanbefektetések fókusza egyre inkább keletre tolódik, a közép és kelet európai régión belül 2007-ben várhatóan Oroszországba áramlik majd a legtöbb tőke - olvasható a portfolio.hu-n. A fejlődő feltörekvő piacok közül a legnagyobb és legnépszerűbb Oroszország mellett kiemelkedik Ukrajna és Románia, de a nyugat-európai befektetők térképén már olyan országok is megjelentek, mint Moldova. A klasszikus közép-kelet európai ingatlanpiacokon lejátszott koreográfia szerint a rendszerint úttörő izraeli befektetőket az osztrák beruházók követték, akik még az érettségi folyamat viszonylag korai szakaszában jelentek meg a piacokon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Lengyel különgép érkezik Magyarországa a buszbaleset miatt

Az M3-as autópályán történt buszbaleset miatt a lengyel kormány a varsói külügyminisztérium és az egészségügyi szolgálatok képviselőit szállító különrepülőgépet küld Magyarországra - jelentette be Donald Tusk kormányfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
A második Kína-sokk

A második Kína-sokk

Néhány évvel ezelőtt részt vettem Párizsban egy zártkörű eszmecserén, ahol kutatók és az európai autóipar nagyágyúinak képviselői vitatták meg az akkor éppen fellendülő kínai gépjárműexport várható hatásait. Meglepetésemre a megbeszélésen részt vett az Airbus egyik képviselője is, akit a kávészünetben kifaggattam jelenléte okairól. Elmondta, hogy ők ugyan nem autókat gyártanak, de már ekkor aggódtak amiatt, hogy ahogy Kína szorongatni kezdte az európai gépjárműipart, úgy fogja majd nehéz helyzetbe hozni a légijármű-gyártókat is néhány év múlva. Pedig ekkor még nem is volt felkapott téma második Kína-sokk ügye. Ma már egészen más a helyzet, Európának pedig lépéseket kell tennie ipari bázisa megőrzése érdekében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×