A Magyar Nemzet információi szerint az MSZP által szervezett regionális értekezleteken polgármesterek és polgármesterjelöltek is bírálták Veres János pénzügyminisztert a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatos ellentmondó nyilatkozatai miatt. A helyi szocialista politikusokat egyébként is aggasztja a Gyurcsány-csomag miatt kialakult társadalmi feszültség, ráadásul úgy érzik, hogy Veres János ellentmondó kijelentései tovább rontják esélyeiket az önkormányzati választásokon. Az informátor nem tudta megmondani, hogy lehetnek-e következményei a pénzügyminiszter elmúlt hetekben tett médiaszerepléseinek.

A Népszabadság azt írja, még nincs kiforrott álláspontja a KDNP-nek abban a vitában, amely az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának központi ünnepsége körül alakult ki. A kereszténydemokratákat - a Fidesszel ellentétben - nem köti Kosáry Domokosnak tett ígéret, hiszen nem léteztek még önálló frakcióként, amikor az előző ciklus négy parlamenti pártja "közös ünneplést fogadott" az emlékbizottság vezetőjének. A párt szóvivője szerint megoldás lehetne, ha Gyurcsány Ferenc helyett Sólyom László tartana ünnepi beszédet az új emlékműnél. Lukács Tamás, a KDNP szóvivője úgy véli, a pártok felett álló közjogi méltóság alkalmasabb a politikai nézetkülönbségek elsimítására, mint a miniszterelnök.

A Napi Gazdaságban olvasható, hogy az adószám felfüggesztésére több ok miatt is sor kerülhet az adózás rendjéről szóló törvény (art) új passzusa szerint. Szüneteltethetik az adószámot például akkor, ha hivatalos irat kétszer címzett ismeretlen jelzéssel érkezik vissza az adóhatósághoz, vagy a cég nem rendelkezik bejelentett szervezeti képviselővel, illetve a megadott elérhetőségi helyeken nem található. Azt sem az APEH, sem a Pénzügyminisztérium nem tudja megbecsülni, hány adózónál állhatnak fenn jelenleg a felfüggesztésre okot adó indokok. Adószakértők szerint még a nagy cégek sem mindig ügyelnek arra, hogy költözködés esetén bejelentsék a címváltozást, az egyéni vállalkozók pedig még feledékenyebbek.

A Világgazdaság számol be arról, hogy Magyarországon a visegrádi országokkal összehasonlítva viszonylag drága az ipari munkaerő, ám az EU régi tagállamaitól még mindig óriási szakadék választ el. A kölni IW kutatóintézet most kiadott elemzése szerint hazánkban átlagosan 4,88 eurójába került a feldolgozóipari cégeknek egy munkaóra, ez kicsivel alacsonyabb a csehországi, viszont 20-25 százalékkal magasabb a szlovákiai és a lengyelországi értéknél. A beruházási döntések szempontjából persze nemcsak a bérszínvonal számít, hanem például az is, mennyire termelékenyek a dolgozók, vagy milyen a gazdaságpolitikai környezet.