Infostart.hu
eur:
364.57
usd:
313.13
bux:
149451.93
2026. augusztus 28. péntek Ágoston

Újra kutattak a borsodi szerencsétlenség helyszínén

Szlovák katonák újra a januárban lezuhant katonai repülő roncsai után kutattak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Borsó-hegyen, ám mindössze néhány apró tárgyat találtak.

Kedd reggel lépték át a határt azok a szlovák katonák, akik ismét a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lezuhant katonai repülőgép roncsai után kutattak.

A Belügyminisztérium szóvivője az InfoRádióban elmondta: még januárban állapodtak meg a szlovák hatóságokkal, hogy szakértőik később visszatérnek a katasztrófa helyszínének átvizsgálására.

Összesen 62 szlovák szakértő jött Magyarországra, akik már be is fejezték a kutatást - tette hozzá Orodán Sándor.

Hírügynökségi jelentések szerint a katasztrófa helyszínét azért vizsgálták át újra, mert vasárnap a szlovák parlament egyik magyar képviselője a Borsó-hegyen megtalálta az egyik áldozat mobiltelefonját és útlevelét.

Kisebb tárgyak

A Belügyminisztérium szóvivője szerint a szlovák katonák több kisebb, a balesetből származó tárgyat is találtak, részletes információt ugyanakkor nem adhatott Orodán Sándor.

A koszovói misszióból hazatérő szlovák katonákat szállító An-24-es repülőgép január 19-én zuhant le Magyarország légterében.

A fedélzeten utazó 43 ember közül csak egy élte túl a szerencsétlenséget. A baleset okát még vizsgálják, de annyi már tudható, hogy emberi mulasztás történt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cseh területeket foglalna el Lengyelország? Kiderült, mi áll a meghökkentő történet mögött

Cseh területeket foglalna el Lengyelország? Kiderült, mi áll a meghökkentő történet mögött

Összehangolt orosz dezinformációs művelet próbálta megfeszíteni a viszonyt Csehország és Lengyelország között – közölte a cseh külügyminisztérium, miközben határozottan cáfolta azokat a közösségi oldalon terjedő álhíreket, amelyek szerint Varsó cseh területek elfoglalására készülne. Prága és Varsó közösen lépett fel egy nagyszabású dezinformációs kampánnyal szemben.
Felújítunk, de hogyan, ha 2050-ben klímasemlegesen kell laknunk?

Felújítunk, de hogyan, ha 2050-ben klímasemlegesen kell laknunk?

Hosszú várakozás és jóval az Európai Unió által adott határidő lejárta után az új kormány hamarosan társadalmi vitára bocsátja az úgynevezett Nemzeti Épületfelújítási Tervet: azt a hosszú távú szakpolitikai dokumentumot, amely meghatározza, hogyan kell Magyarország lakó- és nem lakóépületeit 2050-ig fokozatosan energiahatékonyabbá és végső soron klímasemlegessé tenni. Míg az EPBD átültetése során jogszabályt kell alkotni számos új fogalomról, mint például a kibocsátásmentes épület, vagy a felújítási útlevél, és meg kell honosítani új intézményeket, mechanizmusokat, és épületenergetikai követelményeket. A NÉT a felújítások tervezésének integrált dokumentuma, az EPBD-ben foglalt feladatok közül a legkomplexebb szakpolitikai-tervezési feladat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×