Tudósítóink

A második háborús karácsonyra készülnek Ukrajnában, azon belül Kárpátalján is. Az emberek a viszontagságos körülmények ellenére sem veszítették el a hitüket, a szebb jövőben reménykednek.

Már most teltházas szilveszterről számolnak be a Magas-Tátrában található szállodák tulajdonosai, a karácsonyi ünnepekre pedig meghaladja a 70 százalékot az egyes szálláshelyek kihasználtsága.

A rendőrség máris talált olyanokat, akiket inspirált a csütörtöki lövöldözés.

Nagy-Britanniában káoszt okozott a közlekedésben a szigetországra lesújtó vihar. A Pia névre elkeresztelt időjárási jelenség épp a nagy karácsonyi hazautazások előtt csapott le. Vonatokat és légijáratokat töröltek és egy sztrájk miatt lezárták a Csalagutat.

Izrael fokozta a harci cselekményeket Gázában, miközben az Egyesült Államok csütörtök délután azt mondta: “nagyon komoly tárgyalások folynak” egy új izraeli-Hamász tűzszünetről. A palesztin szervezet azonban egyelőre totális izraeli kivonulást követel Gázából.

14 halálos áldozat, 25 sérült, gyász, könnyek és döbbenet – ezt éli át most a cseh főváros, miután tegnap egy 24 éves ámokfutó vérfürdőt rendezett a prágai Károly Egyetem Bölcsészkarán, majd magával is végzett. A cseh belügyminiszter szerint a lövöldözésnek nincs köze a nemzetközi terrorizmushoz.

Lengyelországban leállították az egyik állami TV-csatorna, a TVP Info sugárzását, miután Donald Tusk miniszterelnök új kormánya lépéseket tett a közmédia depolitizálására. Tusk elbocsájtotta a médiahatóság vezetőit és azzal vádolta meg őket, hogy a jobboldal szócsövei voltak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem akar eleget tenni a hadsereg kérésének, és félmillió embert mozgósítani a háborúra. Ez derült ki az általa tartott keddi évértékelőn, ahol ellenségéhez, Putyin orosz elnökhöz hasonlóan a beérkezett kérdésekre válaszolt.

A londoni rendőrség őrizetbe vett két férfit, akiket egy behajtási zónát figyelő térfigyelő kamera felrobbantásával gyanúsítanak. Az idén bevezetett alacsony emissziós zóna Londonban felborzolta a kedélyeket és sorozatos rongálásokhoz vezetett.

Több ezren tüntettek kedd este Pozsonyban és Szlovákia nagyvárosaiban a kormány közelmúltban hozott intézkedései ellen. A tüntetést azért hívták össze, mert Robert Fico kabinetje előzetes egyeztetés nélkül akarja felszámolni a különleges ügyészséget, ami a legsúlyosabb bűncselekmények vizsgálatával foglalkozik; lényegében szétverné a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökséget, és a korrupcióért járó büntetéseket is csökkentené.

Lettországban nemsokára több mint kétezer, ott élő orosz állampolgárt utasíthatnak ki. Az indoklás az, hogy nem mentek át a nyelvvizsgán vagy nem adták be a tartózkodási engedélyt kérelmező papírokat. Ugyanakkor az is világos, hogy a háttérben a Moszkva befolyása elleni fellépés áll.

Marine Le Pen francia radikális pártvezér szerint neki köszönhető, hogy a francia Nemzetgyűlés elfogadta Emmanuel Macron elnök kormányának szigorított bevándorlási törvényét. Macron pártjának néhány képviselője fellázadt a javaslat miatt, de az átment az alsóházon.

Az amerikai Republikánus pártban a Harvard Egyetem anyagi támogatásának leállítását követelték. Ez azután történt, hogy a patinás intézmény dékánja egy kongresszusi meghallgatáson nem ítélte el egyértelműen a Gáza-párti tiltakozók zsidók elleni népírtásra felszólító megjegyzését.

Korábban soha nem látott szintre, mindössze 17 százalékra süllyedt a kormány iránti bizalom Csehországban – derült ki a CVVM akadémiai közvélemény-kutató intézet országos felméréséből. A külföldi politikusok közül Zuzana Čaputová szlovák államfő a legszimpatikusabb a cseheknek, megelőzve a francia és az ukrán elnököt.

Az „évszázad perének” is nevezték azt eljárást, aminek a végén 5 és fél év börtönre ítéltek egy vatikáni bíborost. Amiben bűnösnek találták: hűtlenül kezelte a Szentszék ingatlanportófióját.

A szlovák lakosság 60 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió finanszírozzon és katonai felszerelést szállítson Ukrajnának. Robert Fico szlovák kormányfő pedig úgy véli, Ukrajna megérdemli az európai perspektívát, de az Európai Tanácsnak az Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának megkezdéséről múlt csütörtökön hozott döntése csak egy politikai gesztus, amelyet ráadásul túlértékelnek.

Az izraeli hadsereg akkora gázai alagutat talált, amelybe autók is befértek, miközben otthon vita folyik arról: milyen körülmények közt öltek meg három, kiszabadításra váró túszt. Mindkét fél jelezte: „nyitott egy újabb tűzszünetre”.

20 mérföld, azaz körülbelül 30 kilométer óránként – ez az új sebességhatár Wales legtöbb útján. A brit országrész autonóm kormányzatának döntése nem csak haragot szült. Sok autós és sofőr szerint ilyen döcögő tempóban az autók és a teherkocsik épphogy felszenvedik magukat a dombokra.

Az európai uniós csúcstalálkozóra időzítette Ukrajna uniós csatlakozásáról alkotott véleményének ismertetését Szlovákiában a Magyar Szövetség pártelnöke és alelnöke. Forró Krisztián és az alelnöki posztot alig egy hete betöltő Gyimesi György nem támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését, még az ukrajnai magyarok kérése ellenére sem. A pártelnök arról beszélt, Ukrajnának ugyanúgy teljesítenie kell a csatlakozási feltételeket, mint az unióba korábban belépő országoknak.

Ötvennégy százalék – ennyivel értékeli le a nemzeti valutát Argentína. Javier Milei új elnök betartja első, kellemetlen ígéretét, amely szerint sokkterápiával fog véget vetni a hazáját időről időre sújtó pénzügyi válságoknak.