Tudósítóink

Újabb lesújtó adatok jelentek meg a brit egészségügy állapotáról. Immár nem kivétel, hanem mindennapos jelenség, hogy a kórházak folyosóin kezelik a betegeket. Mindez akkor történik, amikor a brit kormány egyszerre próbálja növelni a védelmi kiadásokat és rendbe tenni az egészségügyi szolgálatot.

A pályán már most legenda, de emellett üzletember is a norvég futballválogatott sztárja. Erling Haaland több lábon áll: befektetési cége forgatja a pénzét, de közben sakkversenyek rendezésére is költ és nemsokára egy rajzfilm szinkronhangjaként is bemutatkozik.

Csehország ismét előrébb lépett az „Oroszországgal szemben leginkább ellenséges országok” Moszkva által vezetett listáján, miközben Prágában komoly belpolitikai vitát váltott ki egy Ukrajnának szánt, de már visszafordíthatatlan pénzügyi hozzájárulás.

Drágult a kőolaj és estek a nemzetközi részvényárak az Egyesült Államok és Irán között fellángolt harcok nyomán. A felek ellentmondó állításokat közölte a Hormuzi-szorosról. Közben egy iráni lap olyan európai vezetőket is megnevezett „bosszú-listáján”, akik ellenezték a katonai konfliktust.

Kétezer állás mehet veszendőbe Szlovákiában – és a Németországba áthelyezendő gyár verheti le a német munkabéreket... Aggodalomra okot adó hírek érkeztek a szlovák gazdaság legfontosabb bástyájáról, az autóiparból. Könnyen lehet, hogy Szlovákia elveszíti az országban gyártott valaha volt legdrágább és legexkluzívabb személyautót.

Hongkongban ügy lett abból, hogy magyar NATO-vadászgépek fogták el a nemzeti légitársaság egyik átrepülő utasszállító gépét. Az elsőként említett ok az volt, hogy egy időre „megszűnt a kommunikációs kapcsolat” az utasszállítóval. A hongkongi légügyi hatóságok azonban részletesebb magyarázatot követelnek.

Komoly feszültséget váltott ki Szlovákiában a közlekedési minisztérium legújabb terve, amely kötelezővé tenné a kamerás megfigyelést a vonatok vezetőfülkéiben. Miközben a minisztérium a biztonság fokozásával érvel, a mozdonyvezetők szerint a javaslat eltereli a figyelmet a szlovák vasút valódi, rendszerszintű problémáiról, és akár tömeges felmondásokhoz is vezethet.

Revolverrel a poggyászában térhet majd haza Törökországból Magyar Péter, ugyanis az ankarai NATO-csúcson részt vevő összes tagállami vezető egy ritka, névre szóló Magnumot kapott ajándékba a török elnöktől.

A konkrétumok mellett Donald Trump érzelmi hullámzása volt a csütörtök este véget ért NATO-csúcs meghatározó eleme. Az amerikai elnök úgy érkezett, hogy „elégedetlenségét” hangoztatta, de a végén már nyugati összefogásról és „szeretettel teli légkörről” beszélt.

Több tízmilliárd dollár értékű fegyverbeszerzésekkel próbálják bizonyítani a NATO európai tagjai Donald Trumpnak, hogy komolyan veszik a védelmi kiadások növelését. Az amerikai elnök az ankarai csúcson ennek ellenére ismét bírálta szövetségeseit, és újra felvetette: Grönlandnak amerikai ellenzőzés alá kell kerülnie.

Juraj Blanár szlovák külügyminiszter örömét fejezte ki amiatt, hogy szavai szerint a NATO-tagállamok belátták: Ukrajna nem válhat a katonai szövetség részévé, ezért a jövőben más formában kell együttműködni Kijevvel. A szlovák kormány tervei szerint a védelmi kiadások fokozatosan növekednek majd: a védelmi tárca előrejelzése alapján 2027-re elérik a GDP 2,1 százalékát, a 3,5 százalékos NATO-célt pedig 2034-re szeretnék teljesíteni.

A Kreml először ismerte el hivatalosan, hogy az Ukrajnában zajló harcok már nem egyszerűen „különleges katonai műveletnek”, hanem háborúnak tekinthetők. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő egy svájci lapnak adott interjúban beszélt erről, és arról is, milyen feltételekkel állna le akár már másnap a harc.

Drámai bejelentést tett Nigel Farage, a bevándorlásellenes brit Reform UK part vezetője: lemond parlamenti mandátumáról. A brexitpárti politikus ellen parlamenti etikai vizsgálat indult, amiért egy csalás miatt elítélt kriptomilliomostól fogadott el pénzt. Farage ártatlannak mondja magát és kész a megmérettetésre; azzal próbálja semlegesíteni a botrányt, hogy egyenesen a választókhoz fordul.

Megtrollkodták Donald Trumpot – a belga labdarúgó-válogatott az amerikai elnök tánclépéseit utánozva ünnepelte, hogy 4–1-es győzelemmel kiejtette a társházigazda Egyesült Államokat a világbajnokságon. Előtte ugyanis nemzetközi felháborodást váltott ki, hogy az amerikai elnök elismerte: lobbizott azért, hogy a FIFA törölje egy amerikai játékos piros lapját.

Közép-európai feszültségekkel és határozott különvéleményekkel kezdődik a holnapi ankarai NATO-csúcstalálkozó. Miközben Pozsony világossá tette, hogy nem ad pénzt Ukrajna katonai támogatására, Prágában a cseh delegáció belső hatalmi harca borzolja a kedélyeket a csúcs előtt. Andrej Babiš cseh miniszterelnök arra is számít, hogy Csehország komoly kritikákat kaphat Ankarában a védelmi vállalások elmaradása miatt.

Miközben a drukkerek és a FIFA a helyben játszott, vasárnapi norvég–brazil meccsre készült, jelentések szerint 25 ember életét követelte az extrém hőség az amerikai New Jersey államban.

Milliós nagyságrendű pénzeket kapott két kripto-milliomostól is – egyikük elítélt csaló –, de Nigel Farage tagadja, hogy bármi rosszat tett volna. A radikális jobboldali brit Reform Párt vezetőjét egy etikai bizottság elé citálják, mert nem jelentette be a többmilliós támogatást, ami nem az első, hasonló ügye.

Az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett a szombaton tartott országos népszavazás Szlovákiában. A választásra jogosultak mindössze 16 százaléka járult az urnákhoz, így a referendum – a szlovák történelemben nem először – nem érte el a törvényben előírt érvényességi küszöböt. A belügyminiszter szerint a kezdeményezőknek zsebből kellene kifizetniük a voksolás költségeit.

Az Egyesült Államokban tovább erősödik a Demokrata Párt baloldali szárnya. A coloradói és két másik előválasztásokon több, a pártvezetés által támogatott politikus is vereséget szenvedett, ami az elemzők szerint azt jelzi: a New York-i szocialista polgármester, Zohran Mamdani sikere országos politikai hullámot indított el.

Az elmúlt hét súlyos orosz légitámadásai után Ukrajna mintegy 40 szövetséges országtól kért Patriot légvédelmi rakétákat. A Kijevet és más körzeteket ért támadásokban 30 ember halt meg – miközben az orosz régiókban is pusztítást és haláleseteket is okoztak ukrán drónok, egyre több helyen van benzinhiány.