Tudósítóink

A cseh miniszterelnök szerint a közel-keleti konfliktus ugyan hatással lehet a világgazdaságra, de Európa ma már sokkal felkészültebb az ilyen helyzetekre, mint néhány évvel ezelőtt. Prága pedig egyelőre nem tervez konkrét intézkedéseket a növekvő üzemanyagárak miatt.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a történelemben még nem volt példa az olajpiac olyan mértékű megzavarására, mint most, az iráni háború idején. Az ügynökség korábban egy hatalmas vésztartalék felszabadítását jelentette be. Közben a Perzsa-öbölben több tankhajót találat ért és hírek szerint Irán aknákat telepít a Hormuzi-szorosban, az Öböl kőolajkereskedelmének kulcspontján..

Az Egyesült Államok ismét bírálta Csehországot a védelmi kiadások alacsony szintje miatt. Washington szerint a NATO-tagállamoknak teljesíteniük kell vállalásaikat, és senki sem kaphat kivételt. Rövid időn belül ez már a második amerikai kritika Prága felé. Andrej Babis miniszterelnök úgy reagált: a kormány tisztában van a szövetséges kötelezettségekkel, de a költségvetésben más területek is fontosak.

Az ivóvízhez való hozzáférés az Irán ellen folytatott háborúban érintett államok egyik legnagyobb sebezhető pontja. Ugyan ezek az országok egy természeti kincsből, az olajból gazdagodtak meg, de egy másikhoz, a vízhez való hozzáférés létfontosságú a számukra. Ezt pedig a tengervizet sótalanító üzemek jelentik.

Keir Startmer magára vállalta, hogy a figyelmeztetések ellenére az elítélt pedofíllel, Jeffrey Epsteinnel közeli barátságot ápoló Peter Mandelsont nevezte ki washingtoni nagykövetnek.

A szlovák kormány egyelőre kivár, és nem csökkenti hatóságilag az üzemanyagárakat. „A pozsonyi Slovnaft olajfinomító vállalat a következő öt napban szabályozni fogja az üzemanyagárakat, majd a kormánnyal közösen értékeli a helyzetet az iráni konfliktus és a Barátság kőolajvezeték ügyében” – közölte Robert Fico szlovák miniszterelnök a szerdai kormányülés után. Pozsony célja, hogy Szlovákiában az üzemanyag olcsóbb legyen, mint Ausztriában, és ára a V4-országok szintjén maradjon.

Csehország és Szlovákia újra elmélyítheti kapcsolatait. A két ország memorandumot tervez aláírni az együttműködés megerősítéséről. A memorandum célja, hogy stratégiai szinten erősítse a két ország kapcsolatát, különösen a gazdaság, az energetika, a közlekedés, a védelem, a kultúra, az oktatás, a tudomány és az egészségügy területén.

„Be kell vezetni a szlovák jogrendbe a veszélyhelyzet intézményét, hogy bizonyos helyzetekben békeidőben is felhasználhassa a kormány a szlovák fegyveres erők kapacitásait” – jelentette ki Peter Pellegrini.

A szlovák miniszterelnök felszólalt a párizsi nukleárisenergia-csúcstalálkozón. Elmondta, hogy kormánya az energiabiztonságot szorosan a nukleáris energia fejlesztéséhez kívánja kötni.

Kedd reggel újabb földrengést észleltek Szlovákiában, a Csallóköz térségében. A szeizmológusok szerint ez volt a február 21-i földmozgás eddigi legerősebb utórengése.

Ellentmondó nyilatkozatokat tett az iráni háború végéről Donald Trump. Az amerikai elnök egyrészt azt mondta: „jobbára” elérte céljait, másrészt viszont „halállal, tűzzel, haraggal” fenyegette meg ellenségét. Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott beszélgetése utáni megszólalása nyomán csökkenni kezdett a kőolaj ára.

A hétvégén kisszámú, de hangos tüntető követelte, hogy Nagy-Britannia adja fel a szigeten lévő támaszpontjait.

Vita alakult ki Csehországban egy kormányzati repülőgép használata miatt. Petr Macinka külügyminiszter azt állítja: az a repülő, amelyet a Közel-Keleten rekedt csehek hazaszállítására lehetne használni, Petr Pavel köztársasági elnök balti államokba tervezett látogatását szolgálta. Az elnöki hivatal azonban visszautasítja ezt az állítást.

Robert Kaliňák szlovák védelmi miniszter szerint az Európai Uniónak aktívabban kellene foglalkoznia a Magyarország és Ukrajna között kialakult feszültséggel. A kormányfőhelyettes egy televíziós vitaműsorban bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentéseit, amelyeket Orbán Viktor magyar miniszterelnök irányába tett. Robert Kaliňák úgy fogalmazott: a vita során szerinte az ukrán államfő „megmutatta az igazi arcát”, és azt állította, hogy az ukrán vezetés módszerei elfogadhatatlanok.

Hétvégi adatok szerint rendkívül kevés gázkészlete maradt az Egyesült Királyságnak. A britek hagyományosan keveset raktároznak el energiahordozókból és a helyzetet még inkább súlyosbítja a közel-keleti konfliktus. Mindezek miatt a szigetország a legmagasabb áron szerzi be a fűtőanyagot Európában.

Dubaj, a Perzsa-öböl luxusvárosa az iráni háború előtt az adómentes jólét szinonimája volt. Az, hogy a nyugati „expatok” elkezdtek menekülni az Emírségekből, némileg elfedi a korábbi trendet: látványos ütemben települt be a kínai tőke és a gazdag kínaiak.

Egyre aggasztóbb méreteket ölt az A típusú hepatitisz járvány Csehországban. Az elmúlt másfél évben már 44 ember halt meg a fertőző májgyulladás következtében. A kór két éve Ostravában kezdődött, tavaly főként Prágát érintette, most pedig Brnóban és Dél-Morvaországban terjed a leggyorsabban.

A pozsonyi kormányfő kedden Párizsban tárgyal Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével az Ukrajnán keresztüli olajszállítás ügyéről. A szlovák miniszterelnök azt kéri majd, hogy engedélyezzék a Barátság kőolajvezeték sérülésének helyszíni ellenőrzését, és jelezte: Szlovákia szükség esetén kész átvenni Magyarországtól az Ukrajnának szánt uniós hitel blokkolását.

Milyen döntéseket hozna a mesterséges intelligencia, ha nukleáris válsághelyzetre kéne válaszolnia? És vajon tiszteletben tartaná-e azt az atomháborús tabut, amely a nagyhatalmak között még érvényben van? Egy londoni professzor kutatása szerint a válasz korántsem megnyugtató.

Az Irán elleni háború rávilágított a brit haditengerészet kétségbeejtő állapotára – ezt állítja több kommentátor annak kapcsán, hogy egy további hétbe telik, amíg egyetlen romboló megérkezik a rendeltetési helyére.