Az Amerikai Egyesült Államok központi katonai parancsnoksága, a Centcom közölte: minden olyan katonai műveletet leállítottak, amely akadályozta az iráni kikötőkbe tartó vagy onnan kifutó hajók mozgását a Perzsa-öböl térségében. A Pentagon hangsúlyozta: bár a blokád véget ért, az amerikai hadihajók továbbra is a térségben maradnak, hogy ellenőrizzék a megállapodás betartását.

A döntés kézzelfogható hatása szinte azonnal megmutatkozott. JD Vance amerikai alelnök közölte, hogy már több mint egy tucat hajó jutott el iráni kikötőkbe a blokád feloldása óta. Elmondása szerint

egyetlen éjszaka alatt több mint 12,5 millió hordónyi kőolaj haladt át a térség hajózási útvonalain, ami a február végén kirobbant konfliktus kezdete óta a legnagyobb forgalomnak számít.

A háború előtti átlag napi 20 millió hordó volt, azaz körülbelül 60 százalékban sikerült helyreállítani a szállításokat.

Az amerikai alelnök megerősítette azt is, hogy hivatalosan is megkezdődött a hatvannapos időszak, amely alatt Washington és Teherán végleges megállapodást próbál kidolgozni az iráni atomprogramról és a hosszú távú békerendezésről. JD Vance szerint

Irán semmilyen pénzügyi könnyítéshez vagy szankciófeloldáshoz nem juthat hozzá addig, amíg nem teljesíti az egyezményben vállalt kötelezettségeit.

A tizennégy pontból álló memorandum rendelkezik a Hormuzi-szoros teljes újranyitásáról, valamint egy 300 milliárd dolláros iráni újjáépítési program létrehozásáról is. Ennek kapcsán Donald Trump elnök hamis hírnek nevezte, hogy az alapba pénzt adna az Egyesült Államok. Az amerikai kormányzat célja ugyanakkor nemcsak a háború lezárása, hanem az is, hogy a tárgyalások végére Irán ne rendelkezzen olyan rakétaképességekkel, amelyek veszélyt jelenthetnek a nemzetközi közösségre. Meglepő módon azonban Donald Trump a héten engedékenynek mutatkozott abban, hogy Irán megtarthatná ballisztikus rakétái egy részét.

Közben megszólalt Irán legfőbb vezetője is, aki apja, Ali Hamenei ajatollah megölését követően került a posztra, de még egyszer sem mutatkozott a nyilvánosság előtt. A televízióban felolvasott üzenetében Modzstaba Hamenei azt állította, hogy kezdetben ellenezte a megállapodást, végül azonban az iráni elnök garanciái nyomán engedélyezte annak elfogadását.

Modzstaba Hamenei szerint Donald Trumpot „kétségbeesés” vezette rá az alkura.

Az iráni vezető ugyanakkor jelezte, hogy a jövőben személyes tárgyalásokra számít Teherán és Washington között. Hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti az amerikai álláspont elfogadását. Beszédében külön kitért az úgynevezett „ellenállási tengelyre”, vagyis Irán térségbeli fegyveres szövetségeseire, amit a memorandum és különösen Izrael szerint fel kellene adnia.

A következő hatvan nap így kulcsfontosságú lehet. A kereskedelmi hajózás újraindult, az olajszállítások emelkednek, viszont a legnehezebb kérdések – az iráni atomprogram, a rakétaképességek és a térségbeli fegyveres szervezetek jövője – még mindig a tárgyalások témája.