Infostart.hu
eur:
367.61
usd:
328.09
bux:
140977.74
2026. október 5. hétfő Aurél
Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP), Belváros-Lipótváros polgármestere az épülő Belvárosi Sportközponttal kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón az V. kerületi Vadász utcában 2018. szeptember 17-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Nem adná vissza a fővárosnak impozáns köztereit az V. kerület fideszes vezetése

Nyílt levelet írt Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszternek és Karácsony Gergely főpolgármesternek, miután egy javaslat több fontos kerületi közteret visszaadna a főváros vagyonkezelésébe.

Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP) a Facebookon kedden közzétett nyílt levelében azt írta: semmi nem indokolja, hogy az érintett közigazgatási területeket a főváros hasznosítsa, „különösen, hogy a közterületek hasznosításából származó bevételeket a főváros semmiképpen nem tudná jobban és igazságosabban felhasználni, mint az V. kerületi önkormányzat teszi, mivel azt a kerület jelenleg 100 százalékban a közterületek színvonalas üzemeltetésére és fenntartására fordítja.”

A kormány által korábban társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat elfogadása esetén a fővárosi önkormányzat lesz a vagyonkezelője

  • a Vörösmarty térnek,
  • a Széchenyi István térnek,
  • a Podmaniczky Frigyes térnek és
  • a József Attila utcának,

a szóban forgó területeket négy éve az előző kormány adta át az V. kerületnek.

Szentgyörgyvölgyi Péter nyílt levelében kevésnek ítélte, hogy a javaslathoz csak augusztus 15-ig van mód észrevételeket tenni. A polgármester kezdeményezte, hogy az ügyben történjen előzetes igényfelmérés az V. kerületiek körében, továbbá, hogy a polgármester, a miniszter és a főpolgármester személyesen is tárgyaljanak a javaslatról.

A polgármester felidézte, hogy korábban Karácsony Gergely maga is úgy nyilatkozott: az a helyes társadalomszervezési és döntéshozatali elv, ha minden döntést a lehető legalacsonyabb szinten hoznak meg, ahol a szükséges információk és a végrehajtási képesség még rendelkezésre állnak.

A polgármester rámutatott arra is, hogy a terek megközelítése kizárólag az V. kerületi tulajdonú utcákon, területeken keresztül lehetséges. Szavai szerint „nem nehéz belátni”, hogy egységes szabályozás és szemlélet kívánatos a közterület használat, az engedélyeztetés, az ellenőrzés és az üzemeltetés terén is. Szentgyörgyvölgyi Péter azt írta: „közérdeket veszélyeztető lépés is lenne”, ha a jelenlegi, egységes rendszerben történő üzemeltetés megszűnne.

Karácsony Gergely korábban azt írta: „Visszakapja a főváros az Orbán-kormány idején alkotmányellenesen elvett fontos közterületeit, ha a parlament elfogadja a társadalmi vitára bocsátott törvénytervezetet. A Podmaniczky és a Vörösmarty teret államosították, majd a felújításukhoz szükséges állami pénzekkel együtt odaadták fideszes V. kerületnek.

A Széchenyi tér és a József Attila utca esetében már csak az einstand történt meg, a felújítás nem, bár ezeknél is az volt a duma, hogy a kerület majd állami pénzből felújítja őket. Ehhez képest semmi nem történt, pedig a tér megújításának terveit is átadtuk a kerületnek.

Így fennmaradt az a rendkívül méltatlan állapot, hogy gyalogosok tízezrei balesetveszélyes módon vágnak át a téren a Zrínyi utca felől a felújított Lánchíd felé. Kis üröm az örömben, hogy a főváros nem a tulajdonjogát kapja vissza, hanem csak a vagyonkezelését, de első lépésnek ez is megteszi.”

Címlapról ajánljuk
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
Megtört az a kis lendület is: rég nem látott mélypontra zuhant a magyar lakásépítési engedélyek száma

Megtört az a kis lendület is: rég nem látott mélypontra zuhant a magyar lakásépítési engedélyek száma

Augusztusban látványosan visszaesett az lakásokra kiadott építési engedélyek száma: havi összevetésben közel 29, éves alapon pedig 18 százalékos csökkenést jelent. Az adat több mint másfél éves mélypontnak számít, megtörve az év első felében tapasztalt kedvezőbb tendenciát és mutathatják az otthon startos kiemelések felfüggesztésének hatását és az általánosan jellemző kivárást a piacon. Az egylakásos lakóépületek száma éves alapon nőtt, ami egybevág az állami támogatott vidéki lakóház-építések megugrásával. Összességében az adat jól mutatja, hogy elsősorban a nagyobb volumenű lakásprojektekből engedélyeztek kevesebbet augusztusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×