Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Andrej Babis, az Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) cseh mozgalom kormányalakítási tárgyalásokkal megbízott elnöke távozik az elnöki hivatalból a prágai várban 2025. november 26-án, miután bemutatta miniszterjelöltjeinek névsorát az államfõnek.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

„Elég” – Andrej Babiš kihagyja a karácsonyi beszédet, de aztán bizalmi szavazás vár rá

Idén elmarad Andrej Babiš karácsonyi televíziós beszéde. A cseh miniszterelnök döntését azzal indokolta, hogy az embereknek az elmúlt év után már elegük van a politikából, az ünnepek alatt pedig inkább meséket vagy romantikus filmeket néznének, nem újabb politikai megszólalásokat. Babiš kormánya január 13-án bizalmi szavazás elé áll a képviselőházban.

Andrej Babiš nem készül hagyományos tévés beszéddel sem karácsonykor, sem december végén. Az Idnes.cz hírportálnak adott interjúban elmondta, szenteste csupán rövid jókívánságokat fogalmaz meg, részletesebb üzenetét pedig újévkor teszi közzé, kizárólag a saját közösségi oldalain.

Mint fogalmazott: aki kíváncsi rá, majd ott megnézi.

Az elmúlt években a cseh politikai életben bevett szokássá váltak az ünnepi megszólalások. Miloš Zeman volt köztársasági elnök hivatali ideje alatt december 26-án, István napján mondott beszédet, míg Petr Fiala korábbi miniszterelnök január elsején szólt az emberekhez. Petr Pavel államfő pedig beiktatása után visszatért az újévi elnöki beszédek hagyományához. Eközben Fiala decemberre helyezte át megszólalásait, az adventi időszakban pedig más vezető politikusok – köztük a szenátus elnöke – is rendszeresen üzennek a nyilvánosságnak.

Andrej Babiš azonban úgy látja, hogy idén más a hangulat. Véleménye szerint

a választók túltelítődtek politikával, ezért nem akar ünnepi időszakban képernyőn keresztül kampányjellegű beszédekkel megjelenni.

A figyelem ugyanakkor hamarosan úgyis a politikára terelődik: Babiš kormánya január 13-án bizalmi szavazás elé áll a képviselőházban. Ezt a parlament elnöke, az Szabadság és Közvetlen Demokrácia politikusa, Tomio Okamura erősítette meg az ügyrendi bizottság ülése után.

A bizalmi szavazás a képviselőház rendes ülésének második napirendi pontja lesz. A voksolást megelőzően a képviselők még egy pénzügyminisztériumi javaslatról tárgyalnak, amely az idei választások után járó állami támogatások kifizetését érinti. Azok a pártok és mozgalmak jogosultak erre, amelyek legalább másfél százalékos eredményt értek el a választáson. A támogatás összege összességében meghaladja az ötszázmillió koronát.

Az alkotmány értelmében az újonnan kinevezett kormánynak harminc napon belül bizalmat kell kérnie a parlamenttől. Petr Pavel köztársasági elnök ezen a héten nevezte ki Babiš kabinetjét, a házelnök pedig köteles volt a legközelebbi plenáris ülés napirendjére tűzni a bizalmi szavazást.

A kormány jó eséllyel meg is kapja a támogatást: az ANO, az SPD és az Autósok koalíciója ugyanis 108 mandátummal rendelkezik a 200 fős képviselőházban. A bizalom megszerzéséhez a jelen lévő képviselők több mint felének szavazata szükséges.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×