Infostart.hu
eur:
388.54
usd:
329.92
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
Tomio Okamura, cseh Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) vezetõje az Identitás és Demokrácia néven alakított új közös frakció sajtótájékoztatóján Brüsszelben 2019. június 13-án. Az új frakciónak kilenc tagpártja van, az olasz Liga, a francia RN, a német Alternatíva Németországért (AfD), az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a belgiumi Flamand Érdek, a cseh Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), a Finnek párt, a Dán Néppárt (DPP) és az Észtországi Konzervatív Néppárt (EKRE).
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Andrej Babis csendre intette leendő koalíciós partnereit

Csehországban továbbra is zajlanak a választások utáni koalíciós tárgyalások, miközben az egyik legmegosztóbb politikus, Tomio Okamura ismét a közéleti viták középpontjába került, ezúttal nemcsak politikai, hanem jogi fronton is.

A Szabadság és Közvetlen Demokrácia, vagyis az SPD mozgalom elnöke naponta egyeztet Andrej Babišsal, az ANO mozgalom vezetőjével a leendő kormány összetételéről. Az eddigi hírek szerint a képviselőházba 7,8 százalékkal bejutott SPD két minisztériumot kaphatna. Érdeklődésük középpontjában a belügyi és a mezőgazdasági tárca áll.

Tomio Okamura, az SPD elnöke hangsúlyozta, hogy a párt kormányzati felelősséget szeretne vállalni, és konkrét személyeket is javasoltak már a leendő miniszteri posztokra. Szerinte ugyanakkor még korai lenne megmondani, ki kapja a képviselőház elnöki posztját, bár sokan úgy vélik, ő maga is esélyes lehet.

Az SPD vezetője közölte, a tárgyalások intenzíven folynak, és céljuk, hogy programjukat minél több pontban megvalósíthassák. Kiemelte: ha sikerül megállapodni, pártja nem halmozná a tisztségeket, azaz egyetlen SPD-s politikus sem töltene be egyszerre miniszteri és képviselői funkciót.

Szerinte a korábbi kormány hibája épp az volt, hogy a miniszterek nem jártak be a parlamenti ülésekre, és ez aláásta a közélet iránti bizalmat.

Az Autósok mozgalom, amely 6,8 százalékos eredményt ért el a voksoláson, szintén részt vesz a tárgyalásokon, a külügyminisztérium mellett a kulturális és a környezetvédelmi tárcát szeretnék megkapni. A pártban már konkrét neveket is emlegetnek: a külügyminiszteri posztra Filip Turek európai parlamenti képviselőt, a kulturális tárca élére a zenész Oto Klempířt, míg a környezetvédelmi miniszteri székbe a pártelnök, Petr Macinka nevét dobták be, bár ők is hangsúlyozzák, hogy még semmi sem végleges.

A választások győztese és az ANO mozgalom vezetője, Andrej Babiš szerdán felszólította Tomio Okamurát és Petr Macinkát, hogy a továbbiakban ne kommentálják nyilvánosan a kormányalakítási tárgyalásokat. Babiš szerint ezzel csak megnehezítik az egész folyamatot. Reményét fejezte ki, hogy az Autósokkal és az SPD-vel legkésőbb péntekig meg tudnak állapodni az új kormány alapjairól.

Miközben a pártok a hatalomelosztás részleteiről egyeztetnek, Tomio Okamurának más jellegű üggyel is foglalkoznia kell. A prágai kerületi bíróság ugyanis újra kérte a politikus kiadását a parlamenttől, hogy folytathassák ellene a büntetőeljárást.

A rendőrség azzal gyanúsítja őt és pártját, hogy gyűlöletet szítottak egy tavalyi kampány során, amikor olyan plakátokat terjesztettek, amelyek a hatóságok szerint rasszista és idegengyűlölő üzeneteket hordozhattak.

Az előző parlament már februárban kiadta Okamurát a hatóságoknak, és a nyomozás is megindult ellene. Az ügyészség idén augusztus végén vádat emelt, de a választások miatt a tárgyalás félbeszakadt, Okamura ugyanis újra bejutott a parlamentbe, ezzel pedig visszaszerezte mentelmi jogát. A bíróság most újra kérte a képviselőház hozzájárulását az eljárás folytatásához.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×