Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Robert Fico szlovák kormányfő Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Karmelita kolostorban 2024. január 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Robert Fico Ukrajnának: EU igen, NATO nem

„Ukrajna európai uniós tagsága több lehetőséget rejt Szlovákia számára, mint amennyi hátránnyal járna” – jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő az uniós helyreállítási tervért felelős miniszterelnök-helyettessel, Peter Kmeccel folytatott találkozója után. Fico emellett egy újabb közös, szlovák-ukrán kormányülésre tett javaslatot.

A szlovák és az ukrán kormány legutóbb 2024 októberében, Ungvár közelében ülésezett közösen, előtte egyszer már találkoztak a kelet-szlovákiai Nagymihályban is. Robert Fico már idén áprilisban is érdeklődött egy újabb együttes ülés iránt, de az végül nem valósult meg. A Peter Kmeccel való találkozó alkalmával Robert Fico megismételte, hogy támogatja Ukrajna EU-tagságát, de NATO-tagságát nem tudja elképzelni. Hozzátette, hogy Ukrajnának maximálisan felkészültnek kell lennie.

„A szlovák kormány európai fejlődést kíván Ukrajnának, ha Ukrajna csatlakozni akar az Európai Unióhoz, az az ő szuverén döntése, és mi támogatjuk ezt a döntést” – mondta Fico, azzal kiegészítve, hogy a csatlakozási folyamatnak az uniós követelményeknek és szabályoknak megfelelően kell végbemennie. Robert Fico azonban továbbra is ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy Ukrajnának nem kellene a NATO tagjává válnia, és szerinte Kijev európai uniós integrációs szándékait el kell választani az Észak-atlanti Szövetséghez való csatlakozási ambícióitól.

Peter Kmec miniszterelnök-helyettes hivatala elemzésében azt javasolta, hogy Szlovákia támogassa Ukrajna európai uniós csatlakozását. Nem számolnak azzal, hogy Szlovákia nettó befizetővé válna az uniós költségvetésbe, még akkor sem, ha bizonyos uniós forrásoktól elesne az ország. Ezt azonban ellensúlyozná a gazdasági növekedés.

Robert Fico arról is beszámolt, hogy Szlovákia 101 millió eurót kapott az Európai Uniótól olyan projektekre, amelyek elsősorban az ukrajnai energetikai infrastruktúrára összpontosítanak. „A szlovákiai cégek ezeket a forrásokat hitelként használhatják fel ukrajnai projektekre, a hiteleket pedig európai intézmények garantálják” – magyarázta a kormányfő.

Szlovákiának 3,5 milliárd euró van a számláin a helyreállítási terv keretében, és további 570 millió euró kifizetése van folyamatban. „Összességében Szlovákiának már több mint 4 milliárd euró van a saját számláján a kiutalt 6,4 milliárd euróból” – jegyezte meg a miniszterelnök. Hozzátette, hogy a 4 milliárd euró felét már elköltötték, a másik felét pedig a jelenleg megvalósuló projektekre fordítják. Ugyanakkor előkészítik a hatodik, több mint 1 milliárd eurós kifizetési kérelmet. „Ha ez sikerül, akkor már 5 milliárd euró lesz itthon, összesen 9 kifizetés van tervbe véve, az utolsóra pedig 2026 szeptemberében kerülhet sor” – hangsúlyozta a szlovák miniszterelnök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×