Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Illusztráció almához
Nyitókép: pexels.com

Apáti Ferenc: itt az almageddon

Nem várható áremelés, pedig az idei lehet az elmúlt fél évszázad egyik legrosszabb almatermése Magyarországon. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács várakozásai szerint a termés 130-140 ezer tonna körül alakulhat, ami jelentősen elmarad a tavalyi 170 ezer tonnától, és töredéke a kedvező évjáratokban megszokott szintnek.

Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke szerint idén mindezek ellenére sem várható áremelés, sőt további csökkenés valószínűsíthető: a termelői és fogyasztói árak jelenleg 30-40 százalékkal alacsonyabbak az egy évvel korábbinál. Ennek egyik oka, hogy Európa-szerte még mindig értékesítik a tavalyi készletek egy részét, ugyanakkor tavasszal a kieső termésmennyiség miatt már elképzelhető áremelés – jegyezte meg a szakember.

Egy jó évjáratban 4-500 ezer tonnát kellene szüretelni, vagyis

nagyjából 70 százalékos a terméskiesés.

Az elnök hangsúlyozta: minderről legnagyobb részben a tavaszi fagykárok tehetnek, az áprilisban és május elsején bekövetkezett fagyok. Ezek okoztak már önmagukban egy 50, de inkább 60 százalékos terméskiesést. A tavasz óta tartó aszály, illetve a nyári hőhullámok tovább redukálták a termést, további mennyiségi és minőségi károkat okoztak, ráadásul még nincs vége az évnek, hiszen a szeptember is ugyanolyan száraz és meleg lehet, mint az augusztus volt.

Ha pedig ilyen az időjárás, akkor nem megfelelő a gyümölcs színeződése, nincs megfelelő gyümölcsméret-növekedés, és az apró, színtelen alma már csak feldolgozóipari alapanyag lehet, étkezési piacra nem kerülhet.

Kiemelte: előfordulhat az is, hogy bekövetkezik egy szüret előtti gyümölcshullás, ami egy természetes folyamat a gyümölcsfáknál, ám ebben a melegben pár nap alatt el is rohad a földön az alma, így minden célra alkalmatlanná válik. Így az is kérdés, hogy a 130-140 ezer tonnából mennyit tudnak betakarítani.

A kieső mennyiséget így majd importból kell pótolni

– mutatott rá a szakember.

„Az étkezési almafogyasztás mértéke Magyarországon 100-110 ezer tonna. Vagyis a hiányzó 50-60 ezer tonnás nagyobb részt Lengyelországból be tudjuk szerezni, vagyis az étkezési almaellátás biztosított lesz. Az csak nekünk, magyar termelőknek rossz hír, hogy jelentős részben lengyel importból” – fogalmazott Apáti Ferenc.

Akik most nagyobb bajban vannak, azok a feldolgozóipari üzemek. A feldolgozó kapacitásunk 350 ezer tonna, ebből most nagyjából 270-280 ezer tonna alma hiányzik, és mindössze 70-80 ezer tonnára lesz elegendő nyersanyag. Ekkora mennyiséget az elnök szerint importból a feldolgozóipar nem tud pótolni, mert teljesen gazdaságtalan lenne a szállítása nagyobb távolságokról.

A cikk Rozgonyi Ádám interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

Horvátország az idén összesen várhatóan 22 millió látogatót és csaknem 15,9 milliárd eurós rekordbevételt könyvelhet el, a jövőbeli stratégiai cél azonban a puszta mennyiségi növekedés helyett egyértelműen a minőség és a kedvező ár-érték arány megteremtése. A horvát kormányzat szerint az ágazatnak fenntarthatóbbá kell válnia, hogy a gazdasági fellendülés mellett a helyi lakosok életminőségét is javítsa, miközben az ország megfizethető marad a belföldi utazók számára is - írta a Vijesti.hrt.hr.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×