Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Illusztráció almához
Nyitókép: pexels.com

Apáti Ferenc: itt az almageddon

Nem várható áremelés, pedig az idei lehet az elmúlt fél évszázad egyik legrosszabb almatermése Magyarországon. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács várakozásai szerint a termés 130-140 ezer tonna körül alakulhat, ami jelentősen elmarad a tavalyi 170 ezer tonnától, és töredéke a kedvező évjáratokban megszokott szintnek.

Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke szerint idén mindezek ellenére sem várható áremelés, sőt további csökkenés valószínűsíthető: a termelői és fogyasztói árak jelenleg 30-40 százalékkal alacsonyabbak az egy évvel korábbinál. Ennek egyik oka, hogy Európa-szerte még mindig értékesítik a tavalyi készletek egy részét, ugyanakkor tavasszal a kieső termésmennyiség miatt már elképzelhető áremelés – jegyezte meg a szakember.

Egy jó évjáratban 4-500 ezer tonnát kellene szüretelni, vagyis

nagyjából 70 százalékos a terméskiesés.

Az elnök hangsúlyozta: minderről legnagyobb részben a tavaszi fagykárok tehetnek, az áprilisban és május elsején bekövetkezett fagyok. Ezek okoztak már önmagukban egy 50, de inkább 60 százalékos terméskiesést. A tavasz óta tartó aszály, illetve a nyári hőhullámok tovább redukálták a termést, további mennyiségi és minőségi károkat okoztak, ráadásul még nincs vége az évnek, hiszen a szeptember is ugyanolyan száraz és meleg lehet, mint az augusztus volt.

Ha pedig ilyen az időjárás, akkor nem megfelelő a gyümölcs színeződése, nincs megfelelő gyümölcsméret-növekedés, és az apró, színtelen alma már csak feldolgozóipari alapanyag lehet, étkezési piacra nem kerülhet.

Kiemelte: előfordulhat az is, hogy bekövetkezik egy szüret előtti gyümölcshullás, ami egy természetes folyamat a gyümölcsfáknál, ám ebben a melegben pár nap alatt el is rohad a földön az alma, így minden célra alkalmatlanná válik. Így az is kérdés, hogy a 130-140 ezer tonnából mennyit tudnak betakarítani.

A kieső mennyiséget így majd importból kell pótolni

– mutatott rá a szakember.

„Az étkezési almafogyasztás mértéke Magyarországon 100-110 ezer tonna. Vagyis a hiányzó 50-60 ezer tonnás nagyobb részt Lengyelországból be tudjuk szerezni, vagyis az étkezési almaellátás biztosított lesz. Az csak nekünk, magyar termelőknek rossz hír, hogy jelentős részben lengyel importból” – fogalmazott Apáti Ferenc.

Akik most nagyobb bajban vannak, azok a feldolgozóipari üzemek. A feldolgozó kapacitásunk 350 ezer tonna, ebből most nagyjából 270-280 ezer tonna alma hiányzik, és mindössze 70-80 ezer tonnára lesz elegendő nyersanyag. Ekkora mennyiséget az elnök szerint importból a feldolgozóipar nem tud pótolni, mert teljesen gazdaságtalan lenne a szállítása nagyobb távolságokról.

A cikk Rozgonyi Ádám interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×