Mit akar az amerikai kormányzat? Ezt próbálta megérteni Maros Sefcovic, az Európai Unió kereskedelmi biztosa, aki Washingtonban találkozott az amerikai pénzügyminiszterrel és Donald Trump kereskedelmi főtárgyalójával. Az amerikai elnök 20 százalékos védővámot helyezett kilátásba az unióval szemben, majd a múlt héten hirtelen, 90 napra felfüggesztette az intézkedést. Ez reményt adott arra, hogy az európai termékek amerikai vámja a jelenlegi, 10 százalékos szinten marad.

Most viszont uniós képviselők azt hallották Washingtonban, hogy mégis maradhatnak egyes 20 százalékos vámtételek.

Sefcovic azt írta az X-en, hogy az EU „igazságos alkut” szeretne, de ehhez a feleknek „jelentős, közös erőfeszítésre van szükségük” – ami a diplomáciai nyelvezetben azt jelenti, hogy eléggé messze vannak egymástól az álláspontok.

Ha ő az alkudozásban a rossz zsaru, akkor a jó szerepét Carlos Cuerpo, a szintén Washingtonban tartózkodó spanyol gazdasági miniszter kapta. Ő ugyanis Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel való találkozója után azt mondta: „világos üzenetet” kapott partnerétől, hogy az „nyitott a tárgyalásokra”.

Annak, hogy Madrid az amerikai fővárosba küldte a minisztert, az az előzménye, hogy Pedro Sánchez spanyol kormányfő Kínába látogatott. Erre mondta azt Bessent, hogy a Pekinghez való közeledés olyan lehet, „mintha a saját torkát vágná el” az ember. A spanyol gazdasági miniszter ezek után kifejezetten méltató szavakkal beszélt a Bessenttel való találkozójáról és „nagyon konstruktívnak és hasznosnak” nevezte azokat.

Miközben egyelőre nem világos, hogy a Donald Trump által kereskedelmi ellenfélnek tekintett EU-val – amely szerinte „kifosztotta” Amerikát – milyen irányban haladnak a tárgyalások, Nagy-Britannia jobb elbánásban részesülhet. J.D. Vance alelnök arra utalt, „jó esély van arra”, hogy a két ország „egy nagyszerű megállapodást” kössön. Vance környezetéből források ugyanakkor azt mondták a The Independent című brit lapnak, hogy a brit kormánynak ehhez vissza kell vonnia a gyűlöletbeszédről szóló törvényeket. A lap szerint Vance-t különösen aggasztja „a nyugati civilizáció összeomlása” és az, hogy a brit kormány korlátozza a szólásszabadságot, mert bünteti a szexuális és egyéb kisebbségek elleni gyűlöletkeltő megjegyzéseket.

Vance optimista nyilatkozata valójában további nyomásgyakorlás a brit kormányra.

„Nincs szólásszabadság, nincs deal, ennyi”

– mondta egy forrás. London már felajánlotta, hogy eláll az amerikai technológiai cégeket potenciálisan sújtó, digitális szolgáltatások adójától, Washington azonban az online biztonsági törvény visszavonását is feltételül szabta.

A brit kormány világossá tette, hogy nem hagyományos, hanem a feltörekvő iparágak, a biotechnológia és a mesterséges intelligencia vámmentességét garantáló kereskedelmi egyezményt akar kötni Amerikával. Kormányilletékesek szerint ez azt jelenti, hogy nem fogadják el a klórral mosott amerikai csirkehús és a hormonkezelt marhahús beengedését – de az ár most a gyűlöletbeszéd ellen védő törvények felhígítása lehet.