Infostart.hu
eur:
385.06
usd:
328.51
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Nyitókép: AstraZeneca PLC

Ukrajna szerint Moszkva fúrja az AstraZenecát

Oroszország állhat az AstraZeneca koronavírus-vakcina szembeni európai bizalmatlanság hátterében – ezzel vádolta meg Moszkvát az ukrán kulturális miniszter. Olekszandr Tkacsenko erről a Telegram nevű alkalmazásban írt.

Több európai ország is felfüggesztette a brit fejlesztésű AstraZeneca koronavírus-vakcina használatát, miután trombózisról és agyvérzésről szóló jelentések láttak napvilágot olyan emberekről, akik megkapták a védőoltást.

Bár kutatók, tudományos szakértők és a gyógyszerügynökségek is azt hangoztatják: nincs bizonyított, ok-okozati összefüggés és a több millió beoltott számához képest csak néhány tíz vérrögképződéses esetről tudni, több európai ország is ideiglenesen felfüggesztette a szérum használatát.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgálatot indított, miközben Ukrajna kulturális minisztere egyszerű magyarázattal szolgált: Oroszország machinál a háttérből és keltett sikeresen bizalmatlanságot az AstraZeneca szérummal szemben.

Olekszandr Tkacsenko a brit vakcina elleni dezinformációs kampánnyal vádolta meg Oroszországot, amelynek az lenne a célja, hogy előnybe hozza saját oltóanyagát, a Szputnyik V-t.

„Hirtelen információk tömege jelent meg a Szputnyik közvetlen riválisa támasztotta állítólagos veszélyekről” – írta kedden a Telegram alkalmazás egyik csatornáján az ukrán miniszter.

Az AstraZenecával szemben a hasonló, adenovírus technológiára épülő Szputnyik európai engedélyeztetése még csak nemrég indult el és hónapokig tarthat. Érdekes módon az AstraZeneca és a Szputnyik gyártója közös kíséletekbe kezdett arról, hogy lehet-e kombinálni a két oltást – azaz, hogy ha az egyik szérummal adják be az első dózist, akkor követheti-e a második oltás alkalmával a másik szer.

Az európai országokban a „vakcináló-élbolynál” lassabban haladó oltások és a vakcinák beszerzése és elosztása körüli bírálatok közepette néhány tagállam orosz vakcinát is rendelt. Magyarország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság hatóságai jóvá is hagyták az orosz szer alkalmazását.

A most vádat megfogalmazó Ukrajnában viszont a hatóságok hivatalosan megtiltották a Szputnyik V regisztrálását és azt „Oroszország Ukrajna elleni hibrid fegyverének” nevezték. A rendeletben továbbá megjegyezték: „tilos az olyan vakcinák regisztrációja, amelyet az ukrán parlament által agresszornak minősített államok gyártanak” – a kifejezés a kelet-ukrajnai válságra utal, amelyben Ukrajna és nyugati szövetségesei szerint Oroszország a térség oroszajkú lázadóit támogatva beavatkozik a kijevi kormánnyal szemben.

Az ukrán hatóságok azt is az agresszió megnyilvánulásának tekintették, hogy a lázadó területeken megkezdték az emberek Szputnyik V-vel történő beoltását.

Tkacsenko miniszter szerint az AstraZeneca bajai arra vezethetők vissza, hogy „Oroszország megpróbálja megsemmisíteni a versenytárs vakcináját, majd nyomást gyakorol az európai politikusokra, hogy engedélyezzék a Szputnyik használatát”. Tkacsenko megjegyzéséből úgy tűnik ugyanakkor, mintha az egyes európai kormányok kétes forrásokból származó és nem ellenőrzött információ alapján álltak volna le az AstraZeneca használatával. Az orosz vakcina terjesztői közben több európai céggel állapodtak meg a Szputyik V jövőbeli európai gyártásáról.

Címlapról ajánljuk
Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.
Egyre nagyobb az esés az amerikai tőzsdéken

Egyre nagyobb az esés az amerikai tőzsdéken

Hatottak a Donald Trump által belengetett vámfenyegetések és Grönland elfoglalásának megerősítése, a piacok nem fogadták jól, és ma is lefelé tartanak. Az európai lefordulás után egyre nagyobb az esés az amerikai részvénypiacokon, az emelkedést korábban vezető nagy tech papírok, az Nvidia, a Tesla, az Amazon, a Microsoft ma mind lefordultak. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×