Infostart.hu
eur:
385.8
usd:
331.85
bux:
121683.04
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Nyitókép: AstraZeneca PLC

Ukrajna szerint Moszkva fúrja az AstraZenecát

Oroszország állhat az AstraZeneca koronavírus-vakcina szembeni európai bizalmatlanság hátterében – ezzel vádolta meg Moszkvát az ukrán kulturális miniszter. Olekszandr Tkacsenko erről a Telegram nevű alkalmazásban írt.

Több európai ország is felfüggesztette a brit fejlesztésű AstraZeneca koronavírus-vakcina használatát, miután trombózisról és agyvérzésről szóló jelentések láttak napvilágot olyan emberekről, akik megkapták a védőoltást.

Bár kutatók, tudományos szakértők és a gyógyszerügynökségek is azt hangoztatják: nincs bizonyított, ok-okozati összefüggés és a több millió beoltott számához képest csak néhány tíz vérrögképződéses esetről tudni, több európai ország is ideiglenesen felfüggesztette a szérum használatát.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgálatot indított, miközben Ukrajna kulturális minisztere egyszerű magyarázattal szolgált: Oroszország machinál a háttérből és keltett sikeresen bizalmatlanságot az AstraZeneca szérummal szemben.

Olekszandr Tkacsenko a brit vakcina elleni dezinformációs kampánnyal vádolta meg Oroszországot, amelynek az lenne a célja, hogy előnybe hozza saját oltóanyagát, a Szputnyik V-t.

„Hirtelen információk tömege jelent meg a Szputnyik közvetlen riválisa támasztotta állítólagos veszélyekről” – írta kedden a Telegram alkalmazás egyik csatornáján az ukrán miniszter.

Az AstraZenecával szemben a hasonló, adenovírus technológiára épülő Szputnyik európai engedélyeztetése még csak nemrég indult el és hónapokig tarthat. Érdekes módon az AstraZeneca és a Szputnyik gyártója közös kíséletekbe kezdett arról, hogy lehet-e kombinálni a két oltást – azaz, hogy ha az egyik szérummal adják be az első dózist, akkor követheti-e a második oltás alkalmával a másik szer.

Az európai országokban a „vakcináló-élbolynál” lassabban haladó oltások és a vakcinák beszerzése és elosztása körüli bírálatok közepette néhány tagállam orosz vakcinát is rendelt. Magyarország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság hatóságai jóvá is hagyták az orosz szer alkalmazását.

A most vádat megfogalmazó Ukrajnában viszont a hatóságok hivatalosan megtiltották a Szputnyik V regisztrálását és azt „Oroszország Ukrajna elleni hibrid fegyverének” nevezték. A rendeletben továbbá megjegyezték: „tilos az olyan vakcinák regisztrációja, amelyet az ukrán parlament által agresszornak minősített államok gyártanak” – a kifejezés a kelet-ukrajnai válságra utal, amelyben Ukrajna és nyugati szövetségesei szerint Oroszország a térség oroszajkú lázadóit támogatva beavatkozik a kijevi kormánnyal szemben.

Az ukrán hatóságok azt is az agresszió megnyilvánulásának tekintették, hogy a lázadó területeken megkezdték az emberek Szputnyik V-vel történő beoltását.

Tkacsenko miniszter szerint az AstraZeneca bajai arra vezethetők vissza, hogy „Oroszország megpróbálja megsemmisíteni a versenytárs vakcináját, majd nyomást gyakorol az európai politikusokra, hogy engedélyezzék a Szputnyik használatát”. Tkacsenko megjegyzéséből úgy tűnik ugyanakkor, mintha az egyes európai kormányok kétes forrásokból származó és nem ellenőrzött információ alapján álltak volna le az AstraZeneca használatával. Az orosz vakcina terjesztői közben több európai céggel állapodtak meg a Szputyik V jövőbeli európai gyártásáról.

Címlapról ajánljuk
NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolajfinomító. A hír azért is érdekes, mert a hírek szerint ebben nagy érdekeltsége lehet a magyar olajtársaságnak is, sőt, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter nyilatkozatai alapján okkal számíthatunk arra, hogy a Mol többségi tulajdonrészt vásárol a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS). Ennek részleteiről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia és klímapolitikai üzletágának vezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Jelentős esésekkel indul a nap az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti csökkenéssel nyitott és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál is, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a viág szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×