Leállítaná a dollárban folytatott elszámolást Oroszország – legalábbis erről szóló terveket jelentett be a kormány. Mindezt megelőző lépésnek szánják a várható újabb amerikai szankciók kivédésére, de vajon tényleg könnyű lesz meglépni?

Küszöbön áll a dollár „betiltása” az orosz külkereskedelemben

– írta több orosz médium.

A lépés célja: kivédeni az amerikai szenátus által tervezett újabb szankciók hatását. Az amerikai törvényhozók az állítólagos választási beavatkozás és a „nemzetközi agresszió” miatt büntetnék a legnagyobb orosz bankokat azzal, hogy blokkolnák hozzáférésüket a dollárhoz, és így akadályoznák Moszkva nemzetközi hitelfelvételét.

Az amerikai szankciók már most akadályozzák az orosz fegyvergyártók dollárhoz való hozzáférését és azt, hogy a legnagyobb energiacégek az amerikai valutában vehessenek fel kölcsönöket. Putyin elnök és kormánya így most támogatja Andrej Kosztyin, a VTB bank vezérének ötletét, hogy a cégek más valutában számolják el dollár tranzakcióikat.

A Kreml emellett arra akarja rávenni az ország nagyobb kereskedelmi partnereit, hogy rubelben számolják el az export és import ügyleteket. Kínának és Törökországnak – két olyan államnak, amelynek szintén feszült a viszonya az Egyesült Államokkal – tetszik az ötlet – értesült a Financial Times.

„Egyre több ország, nem csak keleten, de Európában is azon gondolkodik, hogyan csökkenthetné függőségét az amerikai dollártól...

és hirtelen rájöttek: a.) ez lehetséges, b.) meg kell lépni és c.) megmentheted magadat, ha minél hamarabb megteszed”

– fogalmazott Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.

A Financial Times szerint azonban könnyű erről beszélni, de nehezebb megvalósítani. Különösen azért, mert az orosz nyersanyag és energiaexport olyan piacokon zajlik, ahol a dollár az úr, miközben Oroszországnak elég nehéz lesz meggyőznie nyugati partnereit, hogy a saját, ingadozó valutájában számoljanak el vele.

Orosz közgazdászok szerint a lépés az importcikkek súlyos, akár 10 százalékos drágulásához vezethet. Emellett

a dollártilalom már a polgárok megtakarításait is érintenék, az orosz központi bank szerint az oroszok 87 milliárd dollárt tettek félre.

Az orosz Nemzeti Hitelminősítő Ügynökség szerint a kötelező átváltással akár 2 milliárd dollárt is veszíthetnek, ezért valószínűleg sokan megpróbálják majd külföldre menekíteni a pénzüket.

A 2014-es ukrajnai fordulat, majd a Krím elcsatolása után bevezetett nyugati szankciók ártottak a rubelnek és az orosz állampapírok piacának. Áprilisban jelentették be az eddigi legszigorúbb amerikai szankciókat, amelyek miatt az orosz alumíniumágazat és más vezető vállalatok sem tudják használni a dollárt és nem üzletelhetnek amerikai állampolgárokkal. Ennek hatására az orosz pénz 18 százalékot gyengült az amerikai valutával szemben.

Most, hogy az állami bankokat és az állampapírvásárlásokat is hasonló lépésekkel fenyegeti Washington,

7,5 milliárd dollár értékű orosz állampapírtól szabadultak meg a külföldi hitelezők.

A Financial Times megjegyzi, hogy még mindig nagy a kereslet nyugaton az orosz fémre, a gabonára, az olajra és a gázra, és hogy az ország külkereskedelmi mérlege 115 milliárd dollár többletet mutat. A Kínával és más ázsiai országokkal folytatott kereskedelem az utóbbi években csökkentette a dolláralapú tranzakciók arányát.

Moszkvának ugyanakkor eddig csak kis mértékben sikerült csökkentenie dollárban jegyzett államadósságát. A bankok kitettsége ugyan csökkent, de a nagyvállalatok esetében az arány még mindig 55 százalék. A Ruszal - a világ második legnagyobb alumíniumcége - például befektetőket veszített el azután, hogy áprilisban az amerikai szankciók nyomán nem tudta folytatni dollárban jegyzett adósságának visszafizetését.