Infostart.hu
eur:
372.72
usd:
340.01
bux:
139901.36
2026. november 20. péntek Jolán
Pixabay
Nyitókép: Pixabay

Volt brit miniszterelnök: erkölcsileg igazolható lenne egy második brexit-népszavazás

Erkölcsileg igazolt lenne a második népszavazás a britek EU-tagságáról. Erről beszélt a BBC-nek John Major volt kormányfő. Major szerint a brexitért kampányolók világossá tették, hogy egy sor ígéretüket nem tudják betartani. Megjegyzései akkor hangzottak el, amikor London a kilépési tárgyalások újabb fordulójára készül Brüsszellel.

„Demokratikus szempontból vannak ellenérvek, de erkölcsileg igazolható lenne egy második EU-népszavazás Nagy-Britanniában” – John Major volt brit miniszterelnök szerint a brexit harcos hívei „fantazmagóriákon alapuló ígéreteket tettek” a választóknak. „Most már tudjuk, hogy ezeket nem lehet betartani” – mondta.

„Maga venne olyan házat, aminek nem tudja az árát? Nem venne.

Akkor mi úgy távozzunk Európából, hogy nem tudjuk mennyibe kerül nekünk?

Úgy értem, hogy az egyszerű emberek számára mennyibe kerül” – fakadt ki a BBC vasárnap reggeli politikai műsorában Major. Ha az emberek egyszer megtudják, hogy mennyibe kerül nekik a brexit, akkor nagy csalódás jön majd – mondta még.

John Majort a brexitpártiak „remoaner”-nek csúfolják, ami a „remainer” vagyis maradni vágyó és a moaner – „nyavalygó” szavakból alkotott kifejezés.

Mindeközben a kilépésért kardoskodók, így például Dominic Raab új Brexit-miniszter azt próbálta demonstrálni, hogy nem hagyják, hogy Brüsszel diktálja a kilépés feltételeit. Raab a korábban letárgyalt, úgynevezett válási díj visszatartásával fenyegetőzött, ha az EU nem köt kereskedelmi egyezményt a britekkel. A 39 milliárd eurós „díj” valójában a már elfogadott uniós programokhoz való brit hozzájárulás és például a brit uniós dolgozók nyugdíja.

Raab ezzel keményen szembehelyezkedett a korábban maradáspártiként ismert Philip Hammond brit pénzügyminiszterrel, aki arról beszélt: nem tudja elképzelni, a brit nemzet felrúgjon egy olyan kötelezettséget, amiről korábban már elismerte, hogy kötelezettség.

„Mi nem vagyunk ilyen ország, és egy ilyen lépés nem tenne bennünket szavahihető partnerré a jövőben”

– mondta.

A brit politikai vezetők és személyiségek egymásnak ellentmondó kijelentései csak tovább növelik az aggodalmakat a többi uniós tagállamokban, hogy Nagy-Britannia az EU-val kötött megállapodás nélkül, egyszerűen „kiesik” az unióból, amikor jövő március végén eljön a kilépés határideje. Ez azt jelenti, hogy nem lesz megállapodás a brit földön élő uniós polgárok státuszáról, az utas és áruforgalomról, halászati és környezetvédelmi és elsősorban kereskedelmi és egyéb kérdésekről.

Felmérésekből úgy tűnik ugyanakkor, hogy a britek még inkább jobbra tolódtak a brexit népszavazást követő két évben. A válaszadók 38 százaléka voksolna egy új, jobboldali pártra, amely elkötelezte magát a Brexit mellett, 24 százalékuk pedig egy nyíltan szélsőjobbos, bevándorlás-ellenes és iszlám-ellenes pártot választanának – derült ki a YouGov intézet kutatásából. Egy, a Brexitet elvető, új centrista pártot a szavazók mindössze egyharmada támogatna.

Címlapról ajánljuk
Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Azok után, hogy Észak-Írország ellen hazai pályán a héten „beragadt” a Rossi-csapat (1-1), rájátszásra kényszerül márciusban, a péntek déli sorsoláson derült ki, Dánia, Horvátország, Szerbia és Wales közül melyik csapaton kell átrágniuk magukat Szoboszlai Dominikéknak.

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Már 372 alatt is járt a forint, de újra gyengül

Már 372 alatt is járt a forint, de újra gyengül

Csütörtök délután meredek esésbe kapcsolt a forint, az euró jegyzése 368 forintról 373,6 forintig emelkedett, a dollár pedig 340 forint fölé drágult. A magyar devizát a romló nemzetközi befektetői hangulat és az erősödő dollár gyengítette. Közben a Fed decemberben akár 50 bázisponttal is emelhet, az MNB viszont már a hazai kamatcsökkentés lehetőségét is felvetette. Péntek reggel még nem látszott érdemi korrekció, délelőtt azonban erősödésbe fogott a forint, az euró árfolyama 372 forint közelébe, a dolláré pedig 339 forint környékére süllyedt. A lendület azonban hamar elfogyott, az euró ismét 373 forintig, a dollár pedig 340 forint közelébe drágult. A figyelem a Moody's esti döntésére irányul, amely akár stabilra javíthatja Magyarország negatív kilátását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×