Infostart.hu
eur:
357.28
usd:
313.26
bux:
0
2026. július 13. hétfő Jenő
Szavazók a londoni magyar nagykövetség előtt a külképviseleti szavazókörnél a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. A népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban írták ki. A nagy-britanniai külképviseleten 1327 magyarországi állandó lakcímmel rendelkező szavazó vetette fel magát a szavazólistára, a 105 külképviselet közül a legtöbben.
Nyitókép: Deme Dániel

Európa jövőjéről beszélgettek a londoni magyar nagykövetségen

Az európai közérzetről és Európa jövőjéről tartott nagy érdeklődéssel kísért pódiumbeszélgetést a Századvég alapítvány és a brit Spectator hetilap kedd este, a londoni magyar nagykövetségen. A vitaindító beszédet Szájer József, az Európai Parlament néppárti csoportjának elnökhelyettese tartotta.

A szinte teljes egészében politika iránt érdeklődő angolokból álló közönség alig fért be a londoni magyar nagykövetség egybenyitott termeibe. Vonzó volt a téma: Európa jövője. A budapesti Századvég Alapítvány a tekintélyes konzervatív politikai folyóirattal, az 1828-ban alapított Spectatorral karöltve végzett lakossági felmérést az Európai Unió tagországaiban arról, hogy milyen problémák foglalkoztatják az embereket és milyen az általános közérzet.

Kiviláglott, hogy

az európaiak úgy látják, hogy a következő nemzedék nem fog jobb körülmények között élni, mint a mostani.

Ennek több oka van, de az egyik probléma, amelyre némi aggodalommal néznek az emberek: a migráció. Angliában persze a Brexit is elgondolkoztatja a lakosokat: mi lesz a kétéves átmeneti időszak után, mi vár a szigetországra. Legtöbben úgynevezett puha Brexitben, afféle „megyek, de maradok” kifejletben reménykednek.

Ami mindenhol központi kérdésként lép fel, az a migráció és mindaz, ami azzal jár.

A témát előbb az estet levezénylő, politikai tévéműsoraiból is közismert Andrew Neil járta körül, majd Szájer József, az Európa Parlament fideszes tagja elemezte előadásában. Magyarországról szólva, elmondta, hogy 2015 előtt a magyarok a migráció által érintett társadalmak nagy bevándorló rétegeit csak párizsi vagy londoni útjaik során láthatták szemtől szemben, de azután rázúdult az országra a migránstömeg, és ennek az élménynek a hatása még ma sem múlt el teljesen. A határon emelt kerítés immár útját állja a Magyarországra megkísérelt illegális határátlépéseknek, de máshol csak most kezdenek ráébredni, hogy a migrációt erőteljesebben kellene korlátozni. Okozott kárait politikai korrektségből hallgatják el.

Ami pedig az őslakosság véleményét illeti, erről egyedül Magyarországon volt népszavazás. Szájer József felvetette a kérdést, hogy ilyeténképpen bízhatunk-e az európai vezető személyiségek felelősségtudatában?

Az előadást pódiumbeszélgetés követte, a migrációról szóló, nem rég magyarul is megjelent könyv, az "Európa furcsa halála" szerzője, Douglas Murray, valamint David Goodhart és Harry Newman részvételével, ehhez a közönség is csatlakozhatott.

A migránsokról általában az volt a vélemény, hogy csak akkor érdemelnek befogadást, ha képességeikkel hasznos polgárrá válhatnak, Európát pedig meg kell őrizni olyannak, amilyennek ezer esztendő során kialakult, így maradhat hazánk a világban.

Címlapról ajánljuk
Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor beszédet mond napirend előtt, a képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Eszkaláció a Közel-Keleten - Kilőtt az olajár, idegesek a piacok

Eszkaláció a Közel-Keleten - Kilőtt az olajár, idegesek a piacok

A hétvégén ismét felerősödtek a támadások az amerikai és az iráni erők között, melynek hatására Irán bejelentette, hogy lezárta a Hormuzi-szorost. Az USA ezt követően újabb támadásokat indított, az események hatására pedig máris nagyot ugrott az olajár: ismét 80 dollár közelében mozog a Brent jegyzése. Eközben a devizapiacon is nagyobb mozgásokat láthatunk, erősödik a dollár, a forint pedig gyengül. A tőzsdéken eközben Ázsiában különösen Dél-Koreában bontakozott ki nagyobb esés, de Európában is mínuszban nyithatnak a tőzsdék. A reggeli órákra a nemesfémek is nagy nyomás alá kerültek, az arany és az ezüst jegyzése is jelentős esésben van.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×