Infostart.hu
eur:
367.93
usd:
328.44
bux:
141290.38
2026. október 5. hétfő Aurél

Európa sem akar kimaradni az autóipari fejlődésből

Jelentős térhódítás várható az elektromobilitás tekintetében – véli a szlovák uniós biztos.

Az Európai Bizottság szerint a közeljövőben jelentős térhódítás várható Európában az elektromobilitás tekintetében. A prognózis szerint az elkövetkező évtizedben az autók 25-30 százaléka tartalmaz majd olyan komponenst, amely elektromos energiára működik, 2025-től pedig évente 250 milliárd euró értékben adnak majd el akkumulátorokat villanyautókba. 

„Európa számára égető probléma, hogy jelenleg nem foglalkozik ilyen akkumulátorok gyártásával,

hanem Kínából, Japánból és Koreából szállítja be az alkatrészeket” – figyelmeztetett Maroš Šefčovič az Európai Bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnöke, a Csorba-tavi GLOBSEC Tatra csúcstalálkozón. Šefčovič szerint szükségszerű megemelni az emisszióktól mentes, elektromos vagy hidrogén meghajtású, esetleg hibrid motorral működő autók arányát. Ehhez nagy teljesítményű akkumulátorokra van szükség, melyek jelenleg szinte kizárólag import útján érkeznek Európába, ezért Šefčovič szeretné, ha az illetékesek tudatosítanák, hogy milyen stratégiai jelentőséggel bír az akkumulátorok gyártószegmense. 

A brüsszeli tárgyalások során az Európai Bizottság arról döntött, hogy fokozatosan alakít ki munkacsoportokat, amelyek a gyártási folyamat egyes szakaszaira összpontosulnak. Az első szakaszban olyan gyártókra van szükség, akik a nyersanyag feldolgozásával foglalkoznak, majd cégekre, melyek üzemanyagcellák gyártására szakosodnak. Ezt követően olyan vállalatok kellenek, melyek a legyártott motorokat igazítják az egyes autótípusokhoz és ezek csomagolását végzik, végezetül pedig olyan cégek, akik a motorok és elemek újrahasznosítására szakosodnak. Az Európai Bizottság már jövő februárban szeretné bemutatni azt a cselekvési tervet, amely a szükséges lépéseket vázolja. 

„Egyértelmű szándékom, hogy az ipar vegye át ezt a kezdeményezést. Szeretnénk teret adni a tárgyalásokhoz, segítünk a tudomány és kutatás finanszírozásában, segítséget nyújtunk a szabályozás kialakításában, és megadjuk az ilyen stratégiai technológiák fejlesztéséhez az állami segítség lehetőségét. A cél az, hogy 2020-ig 2,2 milliárd eurót különítsünk el a tudomány és kutatás négy területére” – hangsúlyozta a szlovák uniós biztos, aki azt is hozzátette, hogy az Európai Beruházási Bank és más intézmények is készek arra, hogy támogassák az életképes projekteket, melyekbe az ipar is szívesen befektet.

Címlapról ajánljuk
Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsádi László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
Hatalmas pofont kapott Moszkva, jöhet a történelmi békecsúcs – Háborús híreink hétfőn

Hatalmas pofont kapott Moszkva, jöhet a történelmi békecsúcs – Háborús híreink hétfőn

Ukrajna egy "Vivaldi hadművelet" névre keresztelt, nagyrészt robotokra és drónokra épülő ellentámadás keretében mintegy 176 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza az orosz erőktől a kelet-ukrajnai Donbasz régióban, a limani frontszakaszon. Biztonsági szakértők szerint az offenzíva több mint egyévnyi orosz területi előrenyomulást fordított vissza, és stratégiai csapást mért Moszkva donyecki terjeszkedési terveire - írta elemző cikkében a CNBC. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap délutáni beszédében számos témát megemlített, arra is kitért, hogy áll jelenleg a háború lezárását célzó béketárgyalás Oroszországgal – közölte az al-Arabiya. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×