Orbán Viktor a bajor tartományi törvényhozás, a München legkiemelkedőbb pontján épült Maximilianeum szépen feldíszített szenátusi termében emlékezett meg az 1956-os szabadságharcról.

Mint mondotta, Magyarországot földrajzi helyzete minden harminc évben egyszer az aktuális európai politika fősodrába löki, így volt ez 1956-ban, majd 1989-ben, és 2015-2016-ban is, amikor csupán a határ lezárásával lehetett megállítani a délről fenyegető népvándorlást.

A miniszterelnök szerint az 1989-es határnyitás és a határok jelenlegi védelmi ma ugyanazon érem két oldala, akkor is Európa szabadsága volt a cél és ma is ezt védik a magyarok, ugyanis Magyarország biztonsága Európa biztonságát is jelenti.

Személyes hangnemre váltva, emlékeztetett arra, hogy az ő nemzedéke mindig Európa újraegyesítéséről álmodott, amelyben majd az utódok szabadon és jobb módban élhetnek. A béke, a biztonság és jólét európai álma vált valóra Magyarország uniós csatlakozásával, ami hazatérést jelentett, mert az Európai Unió Magyarországnak is az otthona, így magától értetődik az EU védelme is.

Orbán Viktor szerint ezt a feladatot a történelem mérte a magyarokra, akik nem hátráltak meg, hanem teljesítették és teljesítik továbbra is a kötelességüket, még akkor is, ha éppen azok támadják őket hátulról, akiket védelmezni próbálnak.

Bántó az igazságtalanság, de ez még nem ad felmentést a kötelesség alól. Ez a kijelentés alighanem azokra a bírálatokra utalt, akik a bajor parlament ellenzéki soraiban felháborodottan tiltakoztak Orbán Viktor látogatása ellen és szemére vetették Horst Seehofer miniszterelnöknek, hogy nem akadályozta meg az –úgymond- autokrata módon kormányzó magyar politikus jelenlétét a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok védelmének müncheni fellegvárában.

Ehelyett azonban Seehofer is elismeréssel szólt a két ország közti igencsak szoros együttműködésről, amelyet ezer évvel ezelőtt az első magyar király Szent István és Gizella bajor hercegnő házassága nyitott meg.

A miniszterelnök is úgy vélte, hogy 1956 nélkül aligha kerülhetett volna sor 1989 nyarán a Sopron melletti határnyitásra.

A jelenlegi problémáira térve a bajor kormányfő úgy vélte, hogy a menekültek számának korlátozása nélkül reménytelennek tűnik az újonnan érkezők integrálása.

Horst Seehofer szerint nem a tehetséges és jól képzett idegenek befogadására lenne szükség, hanem arra, hogy az Európai Unió segítséget nyújtson olyan feltételek megteremtéséhez, amelyek biztos jövőt ígérnek saját szülőföldjükön a felnövekvő nemzedékek számára.

Ezzel a kijelentéssel közvetve a kancellár mellé állt, aki egy ideje a menekültek befogadása mellett azoknak a hátrányos körülményeknek a megszüntetését is szorgalmazza, amelyek tömegeket kényszerítenek távozásra.