A mannheimi eset csupán egy a sok közül, de szemléletesen példázza, hogy a német hatóságoknak milyen problémákkal kell megküzdeniök a menekültek elhelyezése során. Mindezt megtetézik azok a kiadások, amelyek egyenes arányban növekednek. a szünet nélkül érkezők számának folyamatos emelkedésével. Most Seehofer bajor tartományi miniszterelnök szóba hozta, hogy csökkentsék a menekültek havi zsebpénzét, ami jelenleg 143 euró. A migrációs hivatal elnöke szerint ez az összeg kiváltképpen a Balkánról érkezők számára jelent vonzerőt, mert - mint fogalmazott - még akkor is, ha biztosak menedékkérelmük elutasításában, az ügyük intézése alatt jóval több pénzhez jutnak, mint hazájukban akár egy év alatt tudnak keresni. Ezek után nem meglepő, hogy a berlini kormány fel akarja gyorsítani az ügyintézést és ezért az illetékes hatóság személyi állományát 2800-ról fokozatosan 4800-ra bővítik. Tény, hogy Németország sincs felkészülve a menekült-áradatra, ezért a kormány átfogó intézkedésekre készül.

Az egyik tartomány, Hamburg menekültügyi hivatala máris kidolgozta azt a programot, amelynek keretében kiválogatják és támogatják azokat a menekülteket, akiknek jó a képzettsége és akikről feltételezhető, hogy gyorsan be tudnak illeszkedni a német társadalomba.

Õk viszonylag rövid idő alatt megkapják a tartózkodási és munkaengedélyt. A menekültlétszám ütemes leépítése érdekében egyre több vezető politikus sürgeti, hogy a Balkán térségét nyilvánítsák biztonságos övezetnek, ahonnan - úgymond - nincs ok a menekülésre. Így az onnan érkezőket rövid eljárás után kitoloncolnák abban az országba, ahol először lépték át Európai Unió határát.