Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.35
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán

A franciák veszni hagynák a Krímet

Mindent meg kell tenni a hideg- vagy a totális háború elkerülése érdekében, mondják egybehangzóan az Ukrajnában zajló konfliktus kapcsán a francia vezető politikusok. Az itteni elemzők ugyanakkor aggodalommal figyelik az amerikai manőverezéseket, úgy vélve, hogy Washington valójában háborút akar kirobbantani Európa és Oroszország között.

"Senki sem akar belesodródni egy totális háborúba, ez senkinek sem érdeke" - jelentette ki vasárnap Münchenben a francia külügyminiszter, hozzátéve, hogy "ideje világos döntéseket hozni" az ukrajnai fegyveres konfliktus ügyében. Két nappal korábban a Kijevben, majd Moszkvában tárgyaló Francois Hollande államfő azt nyilatkozta, amennyiben az ukrán válságot nem sikerül politikai eszközökkel a lehető leggyorsabban rendezni, úgy totális háború robbanhat ki. Ami jól mutatja, hogy a francia vezetés tisztában van az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus lehetséges katasztrofális következményeivel.

Az ügy kapcsán Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnök, a jobboldali ellenzék vezetője vasárnap egy pártértekezleten azt mondta, mindenképpen el kell kerülni, hogy Oroszországgal egy újabb hidegháború alakuljon ki, már csak azért is, mert mint fogalmazott, az orosz az európai civilizációhoz tartozik. De ennél is meglepőbb volt az a véleménye, miszerint el kell fogadni végre, hogy a Krím-félsziget az Oroszországhoz való csatlakozást választotta. Nyugati vezető politikus szájából talán először hangzott el egy ilyen jellegű, a 2014. március 16-a óta kialakult status quo-t elismerő kijelentés.

Sarkozy azt is hangsúlyozta, hogy az amerikai érdekek Oroszországgal kapcsolatban teljesen eltérnek az európai érdekektől, és úgy vélte, Ukrajnának híd szerepet kell betöltenie Európa és Oroszország között, ezért "nem lehet hivatása", hogy az Európai Unióhoz csatlakozzon. A szélsőjobboldali Nemzeti Front elnökasszonya a fentiekhez képest lényegesen sarkosabban fogalmazva úgy vélte, hogy az uniós országok vezetői szolgamódon viszonyulnak az Egyesült Államokhoz az ukrajnai konfliktus kapcsán, kifogásolva, hogy senki sem mer szembeszegülni Washington politikájával.

"Ukrajnában a kormányerők civileket bombáznak és senki se emeli fel ez ellen a szavát", nyilatkozta Marine le Pen, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok háborút akar kirobbantani Európában azért, hogy a NATO-t az orosz határokig terjeszthesse ki, amit szerinte meg kell akadályozni.

Franciaországban egyébként immár kész ténynek számít az elemzők körében, hogy az ukrán kormány keménykedése mögött valójában az amerikaik állnak, és az egyik leggyakrabban megfogalmazott kérdés most úgy hangzik, hogy az európai államoknak, ezen belül is a német-francia párosnak lesz-e elegendő bátorsága szembeszállni az immár egyre gyakrabban háborúsnak nevezett amerikai törekvésekkel?

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Nincs elég minőségi szálláshely a fővárosban – emelte ki Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: olyan szabályozásra lenne szükség, amely kiszámítható pályát ad a rövidtávú lakáskiadásban érdekelt tulajdonosoknak is és a szállodafejlesztőknek is.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Vérengzés a Wall Streeten is, szabadesésben a tech szektor

Vérengzés a Wall Streeten is, szabadesésben a tech szektor

Masszív eladási hullámot láthattunk napközben a világ tőzsdéin. A tegnapi amerikai kereskedésben már csúnya lefordulás volt, az esés aztán átragadt az ázsiai, majd az európai részvénypiacokra is. Eredetileg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak nyomták lefelé az árfolyamokat, a technológiai szektor, a chipgyártók, az adatközpont üzemeltetők és a mesterséges intelligencia fejlesztő cégek, valamint a szoftvercégek mentek az élen az esésben, de most már sokkal szélesebb lejtmenetről beszélhetünk. A hangulatot az Anthropic csütörtöki történelmi részvénykibocsátása sem tudta érdemben javítani. Az európai részvénypiacok 2 százaléknál nagyobb esésben is jártak, a rossz hangulat pedig az eddig felülteljesítő magyar tőzsdét is lehúzta, főként a Mol és az OTP papírjait büntették. Az amerikai tőzsdéken a pénteki nyitásban kezdetben megnyugvás látszott, a Dow index pluszba is került és Európában is mérséklődtek a mínuszok, ez azonban nem tartott sokáig. Közben ma már nagyot esett az Anthropic, közel a jegyzésáron be lehet szállni ma a sztoriba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×