"Senki sem akar belesodródni egy totális háborúba, ez senkinek sem érdeke" - jelentette ki vasárnap Münchenben a francia külügyminiszter, hozzátéve, hogy "ideje világos döntéseket hozni" az ukrajnai fegyveres konfliktus ügyében. Két nappal korábban a Kijevben, majd Moszkvában tárgyaló Francois Hollande államfő azt nyilatkozta, amennyiben az ukrán válságot nem sikerül politikai eszközökkel a lehető leggyorsabban rendezni, úgy totális háború robbanhat ki. Ami jól mutatja, hogy a francia vezetés tisztában van az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus lehetséges katasztrofális következményeivel.

Az ügy kapcsán Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnök, a jobboldali ellenzék vezetője vasárnap egy pártértekezleten azt mondta, mindenképpen el kell kerülni, hogy Oroszországgal egy újabb hidegháború alakuljon ki, már csak azért is, mert mint fogalmazott, az orosz az európai civilizációhoz tartozik. De ennél is meglepőbb volt az a véleménye, miszerint el kell fogadni végre, hogy a Krím-félsziget az Oroszországhoz való csatlakozást választotta. Nyugati vezető politikus szájából talán először hangzott el egy ilyen jellegű, a 2014. március 16-a óta kialakult status quo-t elismerő kijelentés.

Sarkozy azt is hangsúlyozta, hogy az amerikai érdekek Oroszországgal kapcsolatban teljesen eltérnek az európai érdekektől, és úgy vélte, Ukrajnának híd szerepet kell betöltenie Európa és Oroszország között, ezért "nem lehet hivatása", hogy az Európai Unióhoz csatlakozzon. A szélsőjobboldali Nemzeti Front elnökasszonya a fentiekhez képest lényegesen sarkosabban fogalmazva úgy vélte, hogy az uniós országok vezetői szolgamódon viszonyulnak az Egyesült Államokhoz az ukrajnai konfliktus kapcsán, kifogásolva, hogy senki sem mer szembeszegülni Washington politikájával.

"Ukrajnában a kormányerők civileket bombáznak és senki se emeli fel ez ellen a szavát", nyilatkozta Marine le Pen, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok háborút akar kirobbantani Európában azért, hogy a NATO-t az orosz határokig terjeszthesse ki, amit szerinte meg kell akadályozni.

Franciaországban egyébként immár kész ténynek számít az elemzők körében, hogy az ukrán kormány keménykedése mögött valójában az amerikaik állnak, és az egyik leggyakrabban megfogalmazott kérdés most úgy hangzik, hogy az európai államoknak, ezen belül is a német-francia párosnak lesz-e elegendő bátorsága szembeszállni az immár egyre gyakrabban háborúsnak nevezett amerikai törekvésekkel?