A NATO csúcsértekezlettel kapcsolatos német kommentárok főleg a Newportban az ukrajnai helyzetre vonatkozó döntéseket elemzik. A kommentárok csaknem egybehangzóan Moszkvát teszik felelőssé a harcokért, de helyeslően fogadják a kancellár reálpolitikáját, amellyel szembe szállt a távozó NATO-főtitkár kardcsörtetésével és a színfalak mögött azon fáradozott, hogy az Oroszországgal kirobbant feszültség tartósítása helyett igyekezzenek ismét partneri viszony kialakítására Putyin elnök kormányával.

Alighanem ezt szolgálja az a döntés is, hogy az 5 ezer főre tervezett NATO-gyorshadtestet nem fogják Kelet-Európában állomásoztatni, habár a lengyelországi Scsecsinben létesített egyik központját tovább bővítik.

A német lapok beszámolnak arról is, hogy a csúcskonferencián 10 tagállam, köztük Németország is, szövetségre lépett az Irakban harcoló dzsihádista erők megfékezésére, de hangsúlyozzák, hogy ez nem jelent katonai beavatkozást, hanem egyelőre csupán olyan bagdadi kormány megalakulásának támogatását, amely hatékonyan tud ellenállni az iszlám milíciáknak.

A kancellár helyettese, Sigmar Gabrien gazdasági miniszter szerint a NATO csúcson hozott határozatoknak közvetve hatása lesz a német hadiiparra is. Az elkövetkező napokban ugyanis a külügy, a védelmi és a pénzügyminiszter közös értekezleten vitatja meg, hogy milyen költségvetési lehetőségek állnak rendelkezésre, valamint milyen katonai igények mutatkoznak a német hadseregnél olyan veszély elhárítására, mint amit a kelet-ukrajnai válság esetleges elfajulása, vagy a szélsőséges iszlám erők előretörése okozhat a nyugati demokráciákra nézve.