A Krímben folytatódik a XXI. századi furcsa háború. Miközben a katonák és a fegyveres önkéntesek farkasszemet néznek az ukrán katonákkal és hadfitengerészekkel, a félszigeten gőzerővel készítik elő a hétvégi népszavazást.

Ennek eredményét - amely várhatóan az lesz, hogy a Krím csatlakozzon Oroszországhoz - az ukránok és a nyugat nem fogadja el, Moszkva viszont legitimnek tartja majd.

A NATO 28 tagállamának nagykövetei ebben a helyzetben döntöttek úgy, hogy az ukrán határok közelében járőrözésbe kezdenek a szövetség felderítő gépei az AWACS-ok, amelyeket könnyű felismerni a törzsükre szerelt nagyméretű radarokról.

Brüsszelben közölték, hogy a gépek csak a két tagállam, Lengyelország és Románia légterében teljesítenek majd szolgálatot és elkerülik az ukrán vagy orosz légteret. Az üzenet azonban Moszkva felé egyértelmű: így jelzik, hogy nem fogadják el a Krím tervezett leválasztását Ukrajnáról.

Az Egyesült Államok korábban közölte, hogy F-16-os vadászgépeket küld Lengyelországba és Litvániába.

A magát a krími autonóm köztársaság miniszterelnökének mondó Szergej Akszjonov közben közölte: "államosítják" az ukrán haditengerészet hajóit és emellett a Csernomornyeftyegaz nevű energiacég vízi járműveit is.

"Nem engedjük őket kihajózni, elzártuk az utat" - mondta. Akszjonov arról is beszélt, hogy "állami kézbe" kerül egy naperőmű is, de a magántulajdonhoz nem nyúlnak.

Az oroszbarát krími hatóságok azt tervezik, hogy a félsziget belép a rubel-zónába és minden céget a bejegyeznek az orosz törvények szerint.

Kijevben az új ukrán kormány blokkolta a krími vezetés számláit, ám az elszakadni kívánó terület vezetői szerint "mindenki megkapja a nyugdíját és a fizetését", mert orosz bankokban nyitnak számlákat.

Vlagyimir Konsztantyinov a Krími Legfelsőbb Tanács elnöke moszkvai útja után azt mondta, hogy ha a Krím csatlakozik Oroszországhoz, akkor "Moszkva garanciát vállal arra, hogy megduplázza a terület költségvetését" - ez még magát a krími illetékest is meglepte.