További csapások érik-e a görög polgárokat, hogy az ország elkerülhesse a márciusban fenyegető államcsődöt? - ez a tétje Athén és az úgynevezett trojka akadozó tárgyalásainak. Az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi bank olyan, további fájdalmas reformokat követel a görög kormánytól, amire a pártok látszólag már nem hajlandók.

Tavasszal nem csak egy tekintélyes méretű hitelt kell visszafizetnie Athénnek, de parlamenti választásokat is rendezhetnek, és azok a pártok, amelyek a követelőzőnek tartott külföldiekkel alkut kötnek a további megszorításokról, nem sok jóra számíthatnak.

Lukasz Papademosz technokrata miniszterelnök vasárnap sikertelenül próbálta rávenni a kormánykoalíció három pártját, hogy fogadják el a trojka feltételeit, amiért cserébe Görögország újabb kedvezményes hitelt kap, 130 milliárd euró értékben, és ezzel fizetheti korábbi tartozásait.

Az eurózóna pénzügyminiszterei már hétfőn elvi választ várnak a görög politikusoktól. Azok közben a másik oldalról is érzik a nyomást: a további megszorításoktól tartva - a görög lakosság már ötödik éve nyögi a recesszió terheit - a görög szakszervezetek 24 órás sztrájkot hirdettek keddre.

Név nélkül nyilatkozó kormányilletékesek arra panaszkodtak, hogy a trojka nem tárgyal, hanem ultimátumokat ad. "Olyan, mintha a falnak beszélnénk, pedig egy tárgyalás során mindkét félnek engednie kell" - mondta egyikük. A következő mentőcsomag fejében a Trojka továbbra is a minimálbérek csökkentését, a rendes fizetések feletti, 13. és 14. havi fizetés eltörlését és a közalkalmazottak nagy számának elbocsátását követeli.

Ez gyakorlatilag a görög GDP 1,5 százalékának megfelelő kiadáscsökkentést jelentene. A görögök azzal érvelnek, hogy ilyen lépésekkel nem indítható be a gazdasági növekedés, csak további súlyos recesszió jöhet.

A reformok késése miatt az eurózóna azzal is megfenyegette Athént, hogy nem léptetheti életbe a magánhitelezőkkel kötött megállapodását adóssága egy részének elengedéséről.