Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Riválisa nem volt hajlandó kimondani az elnök nevét

Átesett az első tűzkeresztségen csütörtök este a francia szocialisták államfőjelöltje, aki több mint fél órás vitát folytatott a Fillon-kormány külügyminiszterével, a tekintélyes Alain Juppé-val a TV2 állami televízióban. Az egykori kormányfő homályosnak és bátortalannak nevezte Francois Hollande hétfőn ismertetett hatvan pontos választási programját, az elemzők egy része azonban úgy véli, a szocialista politikus aránylag jól szerepelt a nála szemmel láthatóan tapasztaltabb Juppéval szemben.

A két politikus vitáját a több mint két órás, Szavak és tettek című politikai műsorban rendezték, és a találkozást megelőzően Francois Hollande újságírók kérdéseire válaszolt, akik elnöki programja kapcsán faggatták politikai és gazdasági ügyekben. Már ekkor feltűnt a résztvevőknek és a későbbiekben enyhe visszatetszést keltett, hogy a szocialista jelölt nem hajlandó kimondani Nicolas Sarkozy nevét, ehelyett szisztematikusan leköszönő elnökként emlegette.

Alain Juppé megjelenésekor azonnal ezt az attitűdöt kérte számon rajta, kifogásolva, hogy Hollande többször is meglehetősen személyeskedő utalást tett Sarkozyre. A vita ezt követően leginkább technikai jellegű gazdasági kérdések körül forgott, a külügyminiszter komolytalannak és főleg homályosnak nevezve a szocialista jelölt programját, egyebek mellett kifogásolva, hogy abban adóemeléseket is kilátásba helyezett, megakasztaná a folyamatban lévő nyugdíjreformot, illetve hogy megválasztása esetén megkísérelné megváltoztatni a most körvonalazódó uniós szintű költésgvetési szigorításokat.

A folyékonyan és meglehetősen lazán beszélő Juppé mellett Hollande aránylag nehézkesen, olykor akadozva fejezte ki magát, és látható volt, hogy nem teljesen felel meg neki a magára erőltetett merev, komoly köztársasági elnököt felidézni hivatott magatartás. Ez a merevség egyébként a műsorban résztvevő újságíróknak is feltűnt, és bár tartózkodtak annak kimondásától, hogy az természetellenesen hat, a szavak mögött érezni lehetett, hogy valójában ezt gondolják.

Francois Hollande szereplését a lapok saját politikai irányultságuk szemszögéből ítélik meg, van ahol egyenesen úgy vélekednek, hogy a szocialista politikus kellően harciasnak tudott mutatkozni Juppéval szemben, azzal azonban mindenki, maga a jelölt is tisztában van, hogy az igazi megmérettetés, vagyis a Nicolas Sarkozyvel való vita még hátravan.

A francia államfő egyébként vasárnap este tévéinterjúban jelenti be a következő három hónapra vonatkozó politikai és gazdasági intézkedéseket, és a hírek szerint kifejezetten népszerűtlen lépések megtételétől sem riad vissza. Hónapok óta folytatott retorikája továbbra sem változott, azt mondja, nem lehet halogatni a fontos döntéseket csak azért, mert elnökválasztási kampány van. És bár néhány napja egy háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott újságírók előtt, hogy amennyiben elveszíti a választásokat, eltűnik a politikai porondról, azzal Francois Hollande is tisztában van, hogy Nicolas Sarkozy kemény ellenfélnek fog bizonyulni.

A legfrissebb közvélemény-kutatások mindenesetre azt mutatják, hogy Francois Hollande továbbra is népszerűbb Nicolas Sarkozynél, ha most lennének a választások, az első fordulóban a szavazatok 31 százalékát szerezné meg, míg az államfőre a választók 25 százaléka voksolna. A második fordulóra vonatkozó adatok még ennél is egyértelműbben mutatják a különbséget: a CSA közvéleménykutató szerint Hollande a szavazatok 60 százalékát szerezné meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

1759 szilveszterének estéjén egy ír sörfőző olyan szerződést írt alá, amelynek a vége ma is beláthatatlan. Alig másfél évszázaddal később hasonlóan hosszú megállapodások olajról, csatornákról és birodalmi érdekekről egész országok jövőjét kötötték meg. A rendkívül hosszú szerződések egyszerre ígérnek stabilitást és hordoznak katasztrófát. A döntő kérdés nem az időtáv, hanem az, hogy a megállapodás tud-e együtt élni egy változó világgal.

„Nem számítok katonai intervencióra Grönlandon" - közölte az amerikai képviselőház elnöke

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×