Angela Merkel a remény színeként ismert zöld nadrágkosztümjében lépett a törvényhozók elé, hogy síkra szálljon a több mint 22 milliárd euró megszavazása mellett. Az ellenzék padsorai felé fordulva kijelentette: ma Németországra tekint Európa, hogy részt vállal-e az athéni kormánynak nyújtandó nemzetközi hitelfolyósításban. A kancellár szerint a lépéssel Németország közvetve a közös európai valutát is védelmezi.

Az ellenzék nevében Steinmeier volt külügyminiszter azt vetette Angela Merkel szemére, hogy halogató politikájával csak tovább súlyosbította az amúgy is elmérgesedett helyzetet, és nyitva hagyta azt a kérdést, hogy a Szociáldemokrata Párt miként szavaz majd a hitelfolyósításban való részvételről.

Azonban a kancellárnak nemcsak az ellenzék bírálata okoz fejfájást, hanem saját koalíciójának fenntartása is. Westerwelle külügyminiszter - Brüderle gazdasági miniszterhez hasonlóan - aggodalommal szólt a hitelfolyósításról, és nem titkolta, hogy Berlinben mindenki azt remélte, Görögország a nemzetközi segélycsomag nélkül is el tudja kerülni a csődöt.

Közben egy alkotmányjogi és három közgazdasági szakértő a karlsruhei alkotmánybírósághoz fordult, hogy nyilvánítsa alkotmányellenesnek Németország részvételét a nemzetközi hitelfolyósításban. Felelőtlennek minősítették a segélycsomagot, és érvként azt hozták fel, hogy a tervezett 110 milliárd euróval nem lehet növelni a görög nemzeti össztermelést és ezért helyesebb lenne, ha Athén elhagyná az euróövezetet, leértékelné saját valutáját és átütemezné államadósságát. Ez azonban már a bankok kárára menne - alighanem ezért szorgalmazták a nemzetközi hitelfolyósítást, és így most az adófizetőkre

hárítják át a terhek viselését - állítja a Karlsruhéban előterjesztett beadvány. Noha jól értesült források szerint az alkotmánybíróság aligha fog szembefordulni a kancellárral, a beadvány tükrözi a közvélemény álláspontját is.