A Reuters dokumentumokra hivatkozva azt állítja, a Meta 2024-ben az Egyesült Királyságban nagyjából annyi bevételt szerezhetett csalásra épülő hirdetésekből (16 milliárd dollár), mint amennyi a teljes brit híripar legális online reklámbevétele – írja az ATV.hu.

A közlés szerint a Facebookon és az Instagramon megjelenő befektetési átverések gyakran ismert közszereplők és újságírók nevével élnek vissza, az ő identitásukat felhasználva. A fogás mindig ugyanaz: a csalók hosszú bizalomépítési szakasz után egy hamis befektetéssel szerzik meg az áldozatok pénzét.

A módszer jellemzően hosszú kommunikációval, valódi kapcsolat látszatának kialakításával, majd professzionálisnak tűnő platformok bemutatásával működik. Az áldozatok gyakran látszólagos nyereségeket is látnak, mielőtt a pénz eltűnik.

A Press Gazette újságírói maguk is csatlakoztak egy Richard Quest nevében futó csoporthoz, ahol rendszeres üzeneteket kaptak egy álszereplőtől.

A Reuters szerint a Meta csak akkor tilt le egy hirdetőt, ha legalább 95 százalékos bizonyossággal csalónak minősíthető, ami megnehezíti a gyors beavatkozást.

A belső adatok szerint a csalásszűrő csapat a feltételezhetően csaló hirdetők bevételének mindössze 0,15 százalékát tudta korlátozni, miközben a felhasználók által bejelentett heti 100 ezer csalás 96 százalékával nem foglalkozott a vállalat 2023-ban.

A Meta szóvivője szerint a 10 százalékos bevételi arány túlzó, és a jelentés „torz képet” mutat a vállalat gyakorlatáról.