Az ELTE-n indulhat el a Kármán Tódor Űrtudományi Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium működése.

„A most alakult szervezet feladata a tématerületi kiválósági programban folytatott kutatómunkánk folytatása és kiteljesítése. Mindezt azért, mert ez a forrás állt rendelkezésre a támogató kiírásban megfogalmazott szándéka szerint mind a nemzeti laborok, mind a tématerületi kiválósági programok folytatására” – mondta az InfoRádióban Frei Zsolt, a Kármán Tódor Űrtudományi Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium-projekt vezetője.

A szakember leszögezte: a csapattal asztro-, illetve asztrorészecske-fizikát szeretnének folytatni ezen a területen, alkalmazkodva ahhoz a kihíváshoz, hogy a projekt fő küldetése mostantól az űrkutatás lesz. Azzal egyetértett, hogy ez jól illeszkedik az eddigi vonalba is.

A projektvezető hangsúlyozta, gyakran mondja a hallgatóinak, hogy

a mai okostelefonok már jóval erősebb számítógépek, mint az az asztali komputer, amin annak idején a diplomamunkáját írta.

Ezt azért emelte ki, mert ez a fajta zsugorodás a technika fejlődésével az űreszközökre is jellemző, és ma már egy 10x10x10 centiméteres mikro-műholdba olyan elektronikát, detektorokat lehet beépíteni, amivel tényleges tudományos munkát lehet végezni.

Frei Zsolt azt is kiemelte, hogy a Kármán Tódor Űrtudományi Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium az elsők között van, akik az elmúlt években gamma-detektálást végeztek három kis méretű műholddal, a HUN-REN Csillagászati Kutatóintézettel együttműködésben, akikkel egyébként szintén részt vesznek a mostani projekt végrehajtásában. Megjegyezte, sikerült tudományos cikket is publikálniuk arról, hogy gamma-felvillanásokat érzékeltek ezekkel a műholdakkal.

A szakember arról is beszélt, hogy az a gravitációs hullámdetektor, aminek a földi változatán ő maga már 2007 óta dolgozik a csoportjával, 2035-re ki fog kerülni az űrbe, és az Európai Űrügynökség (European Space Agency) fogja Nap körüli pályára állítani.

Frei Zsolt úgy véli,

a kis műholdak világában akár Magyarország is szereplővé válhat, gyárthat is ilyeneket, a nagyobb projekteknek pedig értékes résztvevője lehet.

Hangsúlyozta, mivel a Föld légköre a fény bizonyos tartományán és a rádióhullámokon kívül minden más hullámot elnyel, így a röntgensugárzás, a gamma-sugárzás, az infravörös és az ultraibolya fénytartomány nem tanulmányozható a bolygóról, csak az űrből. Így aztán az asztrofizikai megfigyelés egyre inkább áttolódik a világűrbe, így ezzel nekik (a projekt résztvevőinek) szinte kötelező ezzel foglalkozni.

A cikk alapjául szolgáló interjút Domanits András készítette.