Az időjárás történetéről szóló hírekből az látszik, melegszik és egyre gyorsabban melegszik Európa, sőt, Európa még gyorsabban is hevül, mint a világ többi része.

Kis Anna éghajlatkutató az InfoRádió Aréna című műsorában bólogat a hírek hallatán, a tudomány is ugyanezt látja, a globális átlaghoz képest az európai kontinens melegedése erőteljesebb, ennek pedig több oka is van:

1. az éghajlatváltozás egyik velejárója, hogy megváltoznak a cirkulációs viszonyok, beragadhatnak anticiklonok, amelyek egy-egy hőségperiódust vagy tartós hőhullámokat eredményeznek, nyilván melegítve a területet
2. ha a hótakaró csökken, az megváltoztatja a sugárzási viszonyokat, és „pozitív visszacsatolás” alakul ki, ettől is csak erősödik a felmelegedés
3. Európa meglehetősen közel fekszik az északi sarkvidékhez, ami a teljes földet tekintve a legerőteljesebben melegszik, tehát ennek a közelsége is szerepet játszik
4. szennyezőanyag-kibocsátás: csökkent az aeroszolkibocsátás, ami a felhőképződésben játszana szerepet, a kevesebb felhő pedig védtelenebbé tesz a sugárzással szemben, több hő érkezik a Föld felszínére.

Európa helyzetét magyarázva a szintén éghajlatkutató Szabó Péter az Arénában hozzátette, a kontinens tisztább lett, a légköre jobb állapotban van, jobban tudunk lélegezni, sokkal kevesebb az asztmás beteg, alapvetően a rövid távú aeroszolrészecske-kibocsátás csökkent, ezért képes több sugárzást fogadni a Föld, nyáron jobban fel is melegszik a kontinens; vagyis hiába áll holtversenyben a harmadik helyen csupán a légszennyezésben Indiával, Kína és az Egyesült Államok mögött, ennek komolyabb negatív következményei is vannak, új kihívás jelentkezett.

Ilyen értelemben – Kis Anna szerint – Európa jobban érintett negatívan a folyamatok által, és az, hogy ilyen közel van a nagyon melegedő Északi-sark, az áramlási viszonyokat is kedvezőtlenül befolyásolja a kontinens számára.

Mindehhez Szabó Péter összefoglalólag hozzátette:

1. Európában kimutathatóan jóval több a száraz, meleg időt okozó anticiklonális helyzet, mint korábban, növekedett az úgynevezett cirkulációs viszonyok gyakorisága
2. ezeknek a helyzeteknek a gyakorisága azt eredményezte, hogy 55 százalékban a cirkulációs viszonyok megváltozása – tehát több az anticiklon – okozta azt, hogy Európa 1980 óta kezd kiszáradni.

Bár a hőkupola-jelenség valóban létezik, nem lehet minden hőhullámot így nevezni – ez is kiderült az InfoRádió Aréna című műsorából, ahol a két éghajlatkutató arról is beszélt, hogy statisztikailag is kimutatható, hogy nő a halálozások száma a rendkívüli hőségben.

A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült, alább megtekintheti, meghallgathatja.