Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Búzaföld az oroszországi Rosztovi területen 2022. június 10-én. Az ENSZ szakosított szervezetei szerint az Ukrajna elleni orosz háború globális élelmiszerválsággal fenyeget.
Nyitókép: MTI/EPA/Arkagyij Budnyickij

Szárazságtűrő búzavonalat nemesítettek a HUN-REN kutatói

Új, szárazságtűrő búzavonalat fejlesztettek magyar mezőgazdasági kutatók. Vadfajok génjeit használták fel, és különböző keresztezési programokkal dolgoztak, hogy új, ellenálló fajtákat hozhassanak létre – mondta el az InfoRádióban Molnár István, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének tudományos tanácsadója.

A szakterület egyik legmagasabb presztízsű folyóiratában, a Plant Cell Reports-ban jelent meg a HUN-REN Mezőgazdasági Intézet kutatóinak legújabb tanulmánya, amely egy új, stabil kromoszóma-helyettesítést, úgynevezett szubsztitúciót hordozó búzavonal létrehozását és részletes vizsgálatát ismerteti. A GLA8 elnevezésű féltörpe búza a vastagabb gyökérrendszerének és a hatékonyabb víztárolásának köszönhetően a virágzás kritikus szakaszában is képes csökkenteni az aszály okozta termésveszteséget.

„A Martonvásári Kutatóintézetben található Magyarország legnagyobb gabona génbankja. Itt több száz olyan vonalat őriznek a kutatók, ami a búzával rokon fajok különböző változatait hordozzák. Ezek a változatok különböző ökológiai adottságokkal rendelkező élőhelyekről lettek begyűjtve" – magyarázta az InfoRádióban a tudományos tanácsadó. Molnár István elmondta, hogy tradicionális fajkeresztezésekkel próbálnak meg hasznos agronómiai tulajdonságú kromoszóma-szegmentumokat átvinni a búzába.

Az évekkel ezelőtt kezdődött kísérletek többféle keresztezési programot jelentenek: többek között kecskebúzákkal, különböző tarackbúza fajokkal, vadrozs-fajokkal próbálkoznak. „Az új szárazságtűrő búzafajtához egy fajhibrid növénnyel – a thinopyrum intermedium és a thinopyrum ponticum keresztezéséből megalkotott fajhibriddel – való keresztezésre volt szükség még a 2000-es évek elején" – ismertette a kutatócsoport tagja.

A létrehozott hibrideket folyamatosan visszakeresztezve a kutatók kiszelektálták azokat a vonalakat, amelyek már csak egy idegen kromoszómát vagy annak egy szegmentumát hordozzák. „Az így előállított sorozatok tesztje során vizsgáltuk a hő- és szárazságtűrésüket, esetlegesen a sótűrésüket, és azt észlelték, hogy ezekben a keresztezési kombinációkban némelyik vonalak szárazságtűrése kiemelkedő volt, sokkal jobb, mint a szülői búzavonal" – tette hozzá Molnár István.

A jó szárazságtűrés mellett a termésmennyiség is fontos szempont. A kutatásban szereplő búza esetében azt látták, hogy jól termett és megfelelő volt a kalász morfológiája is, jók ennek a vonalnak az agronómiai tulajdonságai.

Ebben a kutatásban előnemesítés történik: mint Molnár István elmondta, az ő feladatuk az, hogy a génbankokban őrzött vad fajok genetikai állományát próbálják meg átvinni a búzába, úgy, hogy közben valamilyen hasznos tulajdonságot is átvisznek. Így olyan növényeket hoznak létre, amelyeket az elit búzanemesítési programokban fel tudnak használni.

„Most a szubsztitúciós vonalat átadjuk a nemesítő kollégáknak, akik a legmodernebb genetikai állománnyal rendelkező búzavonalakba viszik át. Egy további 5-10 éves program keretében igyekeznek egy olyan fajtát előállítani, amelynek a szárazságtűrése már megfelelő lesz" – részletezte az Agrártudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A PSG viszi el Budapestről a BL-trófeát

A PSG viszi el Budapestről a BL-trófeát

Tizenegyes-párbajban a PSG nyerte meg a budapesti BL-döntőt, Az 1–1-re végződött 120 perc után a szétlövésben az Arsenal addigi legjobb mezőnyjátékosa, Gabriel hibázott az utolsó lövésnél

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×