Infostart.hu
eur:
380.12
usd:
325.72
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Structure core Earth. Structure layers of the earth. The structure of the earths crust. Earth cross section in space view. Elements of this image furnished by NASA. 3D rendering
Nyitókép: Rost-9D/Getty Images

Megdöbbentő mennyiségű arany lehet a Föld magjában, ami ráadásul a felszín felé szivárog

Egy friss kutatás szerint bolygónk olvadt fémekből álló magja annyi aranyat tartalmaz, amivel fél méter vastagon be lehetne vonni a Föld felszínét. A kitermelés azonban gyakorlatilag lehetetlen lenne.

Rengeteg arany van a Föld folyékony fémből álló magjában - írja a Science Alert cikke nyomán a Telex. Egy kutatócsoport úgy jutott erre a megállapításra, hogy mély rétegekből származó vulkanikus kőzeteket tanulmányoztak izotópos vizsgálattal.

A kutatók úgy becsülik, hogy a bolygó aranykészletének 99 százaléka rejtőzhet a magban. A mennyiséget a kutatócsoport szerint úgy lehetne érzékeltetni, hogy

az itt található mennyiséggel 50 centiméter vastagon be lehetne vonni színarannyal a Föld felszínét.

Azonban ehhez a gigantikus mennyiséghez a valóságban a gyakorlatban nem lehetséges hozzáférni, ugyanis körülbelül 2900 kilométeres mélységbe kellene fúrni érte. Azonban egy, a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az arany folyamatosan szivárog felfelé, a Föld kérge, illetve a felszín felé. Ráadásul itt nem csak aranyról van szó, hanem egy sor más ritka és értékes fémről, mint a platina vagy a palládium.

Tehát a felfedezés gyakorlati jelentősége nem akkora, amit a "rengeteg arany" felütés sugall. Azonban van fontos tanulsága is: egyfelől megmutatja, hogy a Föld magja és kérge nincs is annyira elszigetelve egymástól, van köztük átjárási lehetőség a Föld egészen fiatal korából ott maradt, nehezebb elemek számára is, másrészt az eredmény arra enged következtetni, hogy ha a Föld felépítése ilyen, akkor más kőzetbolygóké is ilyen lehet.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×