eur:
403.78
usd:
355.31
bux:
95426.77
2025. május 24. szombat Eliza, Eszter
Queensland állam, 2017. április 10.Az Ausztrál Kutatási Tanács Excellence for Coral Reef Studies Központja által közreadott dátumozatlan képen a megfigyelést végző repülőgép árnyéka vetül az ausztráliai Nagy Korallzátony sérült koralljaira Queensland államban. Egy levegőből végzett vizsgálat 2017 áprilisában közreadott eredménye szerint korábban sohasem látott korallfehéredés sújtja a Nagy Korallzátony északi és középső harmadát. (MTI/EPA/ARC Centre Coral Reef Studies/Ed Roberts)
Nyitókép: MTI/EPA/ARC Centre Coral Reef Studies/Ed Roberts

Sokkoló, ami a vízben zajlik

A világ korallzátonyainak több mint négyötödét érintette a rekordmagas óceáni hőmérséklet okozta tömeges kifehéredés – közölték a jelenséget megfigyelő tudósok szerdán közzétett jelentésükben.

A korallfehéredést a tengervíz hőmérsékleti anomáliái okozzák, mert a túl meleg tengervíz miatt eltűnnek a korallról a színüket adó algák, amelyek a tápanyagot szállítják számukra, és ez a pusztulásukhoz vezet.

A Nemzetközi Korallzátony Kezdeményezés és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (NOAA) már egy évvel ezelőtt figyelmeztetett a világ negyedik tömeges korallfehéredésére. A szervezetek szerint azóta a jelenség olyan kiterjedté vált, hogy

a zátonyterületek 84 százalékát érinti az Indiai-óceántól az Atlanti-óceánon át a Csendes-óceánig.

Korábban 1998-ban, 2010-ben és 2014-2017 között tapasztaltak tömeges korallfehéredést a zátonyokon.

A jelenleg zajló tömeges kifehéredés 2023-ban kezdődött, és a végét nem tudják megjósolni a tudósok.

A feljegyzések kezdete óta a tavalyi év volt a legmelegebb és az első olyan év, amikor több mint 1,5 Celsius-fokkal melegebb volt az iparosodás előtti időkhöz képest. A globális felmelegedés miatt a tengereken és óceánokon is rekordot döntöttek a hőhullámok.

„Megdöbbentő a hőstressz nagyságrendje és mértéke” – magyarázta Melanie McField, a karibi térségben dolgozó tengerkutató rámutatva, hogy részben az eddig a hőstresszt megúszó korallzátonyok is áldozatul estek a tavalyi hőhullámoknak.

A szakemberek kiterjedt pusztulást észleltek a Karib-tenger egyes részein, a Vörös-tengeren és az ausztráliai Nagy-korallzátonynál is.

„Lehet, hogy soha nem fogjuk meglátni, hogy a fehéredést okozó hőstressz a globális eseményt kiváltó küszöbérték alá csökken” – mondta Mark Eakin, a Nemzetközi Korallzátony Társaság ügyvezető titkára, az NOAA korallmegfigyelő csoportjának nyugalmazott vezetője.

„Olyasmivel állunk szemben, ami teljesen megváltoztatja bolygónk arculatát és óceánjaink életképességét”

– figyelmeztetett a tudós.

A korallzátonyok védik a partvidéket az eróziótól és a viharoktól, de a turizmusban is fontos szerephez jutnak. A tengerek esőerdejének is nevezik őket élőhelyük biológiai sokfélesége miatt: az összes tengeri faj mintegy 25 százaléka található meg a korallzátonyokon és azok környékén.

Címlapról ajánljuk
Both Miklós: a múlt értékeit a jelenben kell újraértelmezni

Both Miklós: a múlt értékeit a jelenben kell újraértelmezni

A népművészet klasszikus gyűjtői korszakának vége, de a hagyományok tovább élnek – immár intézményi keretek között és digitális formában is. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója szerint a néptánc és a kézművesség nemcsak a múlt, hanem a jövő része is lehet, ha képesek vagyunk újraértelmezni és innovatív módon továbbadni örökségünket.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.05.26. hétfő, 18:00
Rosonczy-Kovács Mihály
a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×