Infostart.hu
eur:
381.54
usd:
327.45
bux:
109282.82
2025. december 5. péntek Vilma
Queensland állam, 2017. április 10.Az Ausztrál Kutatási Tanács Excellence for Coral Reef Studies Központja által közreadott dátumozatlan képen a megfigyelést végző repülőgép árnyéka vetül az ausztráliai Nagy Korallzátony sérült koralljaira Queensland államban. Egy levegőből végzett vizsgálat 2017 áprilisában közreadott eredménye szerint korábban sohasem látott korallfehéredés sújtja a Nagy Korallzátony északi és középső harmadát. (MTI/EPA/ARC Centre Coral Reef Studies/Ed Roberts)
Nyitókép: MTI/EPA/ARC Centre Coral Reef Studies/Ed Roberts

Sokkoló, ami a vízben zajlik

A világ korallzátonyainak több mint négyötödét érintette a rekordmagas óceáni hőmérséklet okozta tömeges kifehéredés – közölték a jelenséget megfigyelő tudósok szerdán közzétett jelentésükben.

A korallfehéredést a tengervíz hőmérsékleti anomáliái okozzák, mert a túl meleg tengervíz miatt eltűnnek a korallról a színüket adó algák, amelyek a tápanyagot szállítják számukra, és ez a pusztulásukhoz vezet.

A Nemzetközi Korallzátony Kezdeményezés és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (NOAA) már egy évvel ezelőtt figyelmeztetett a világ negyedik tömeges korallfehéredésére. A szervezetek szerint azóta a jelenség olyan kiterjedté vált, hogy

a zátonyterületek 84 százalékát érinti az Indiai-óceántól az Atlanti-óceánon át a Csendes-óceánig.

Korábban 1998-ban, 2010-ben és 2014-2017 között tapasztaltak tömeges korallfehéredést a zátonyokon.

A jelenleg zajló tömeges kifehéredés 2023-ban kezdődött, és a végét nem tudják megjósolni a tudósok.

A feljegyzések kezdete óta a tavalyi év volt a legmelegebb és az első olyan év, amikor több mint 1,5 Celsius-fokkal melegebb volt az iparosodás előtti időkhöz képest. A globális felmelegedés miatt a tengereken és óceánokon is rekordot döntöttek a hőhullámok.

„Megdöbbentő a hőstressz nagyságrendje és mértéke” – magyarázta Melanie McField, a karibi térségben dolgozó tengerkutató rámutatva, hogy részben az eddig a hőstresszt megúszó korallzátonyok is áldozatul estek a tavalyi hőhullámoknak.

A szakemberek kiterjedt pusztulást észleltek a Karib-tenger egyes részein, a Vörös-tengeren és az ausztráliai Nagy-korallzátonynál is.

„Lehet, hogy soha nem fogjuk meglátni, hogy a fehéredést okozó hőstressz a globális eseményt kiváltó küszöbérték alá csökken” – mondta Mark Eakin, a Nemzetközi Korallzátony Társaság ügyvezető titkára, az NOAA korallmegfigyelő csoportjának nyugalmazott vezetője.

„Olyasmivel állunk szemben, ami teljesen megváltoztatja bolygónk arculatát és óceánjaink életképességét”

– figyelmeztetett a tudós.

A korallzátonyok védik a partvidéket az eróziótól és a viharoktól, de a turizmusban is fontos szerephez jutnak. A tengerek esőerdejének is nevezik őket élőhelyük biológiai sokfélesége miatt: az összes tengeri faj mintegy 25 százaléka található meg a korallzátonyokon és azok környékén.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Esik a magyar bankok nyeresége: mekkora a baj?

Esik a magyar bankok nyeresége: mekkora a baj?

Szinte kereken 1200 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el a bankszektor az első három negyedévben, ami 16%-kal marad el az egy évvel korábbi rekordtól.  Ez még tűrhető, 13,6%-os tőkearányos megtérülést jelent, ám az osztalékbevételek nélkül már csak 8,1%-nak felel meg. A különadók év eleji elszámolása miatt a teljes éves megtérülés várhatóan magasabb lesz ennél, ám az extraprofitadó váratlan megemelése jövőre 2 százalékponttal ronthatja. Bár a kamatjövedelem még mindig csökkenő pályán van, most már nem ez mozgatja elsősorban az eredményszámokat, hanem a működési költségek 20%-os elszállása, amiből a különadók mellett például az informatikai költések is jócskán kiveszik a részüket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×