Infostart.hu
eur:
364.18
usd:
330.93
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Fellövik a Szojuz-2.1a hordozórakétával összekapcsolt Szojuz MSz-27 orosz űrhajót a bajkonuri űrközpontban 2025. április 8-án. Az űrhajó fedélzetén Jonny Kim, a NASA amerikai asztronautája, illetve Szergej Rizsikov és Alekszej Zubrickij, a Roszkoszmosz orosz űrügynökség űrhajósai indulnak a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Van egy terület, ahol a háború nem rázta meg az orosz–amerikai együttműködést

Kedden két orosz és egy amerikai űrhajós indult Bajkonurból a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az orosz–ukrán háború ezen a téren nem rázta meg az együttműködést, de az orosz űripari költségvetést megtépázta a fegyveres konfliktus – mondta el az InfoRádióban Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza.

Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország között 2019 óta él egy megállapodás, miszerint az amerikai űrhajókon, illetve az orosz Szojuzon kölcsönösen helyet kapnak a két ország asztronautái, kozmonautái; ezen a téren szerencsére változatlan az együttműködés – mondta az InfoRádióban Szabó Olivér Norton. Egyelőre nagyon keveset tudni arról, hogy Alekszej Zubrickij és Szergej Rizsikov orosz űrhajós, valamint Johnny Kim, az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA egyik asztronautája mit fog pontosan csinálni, de az biztos, hogy be fog kapcsolódni az ISS üzemeltetésébe, miután nyolc hónapon át lesznek fenn az állomáson, és várhatóan december elején fognak visszatérni a Földre.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza hozzátette: az űrhajósok ilyenkor számos olyan kísérletet igyekeznek – laboratóriumi körülmények között – elvégezni, ami a Földön nem vagy csak rendkívül körülményes módon lehetséges. A szakember megjegyezte, hogy a Nemzetközi Űrállomás az emberiség valaha volt legdrágább projektje, így a fent lévő űrhajósoknak minden másodperce rendkívül értékes és be van osztva. Mindez annyit jelent, hogy heti hat napon, naponta 12-14 órán keresztül dolgoznak. A folyamatos kísérletek viszonylag széles skálán mozognak; korábban csillagászati megfigyeléseket is végeztek, most már rendszerint anyagtudományi kísérleteket hajtanak végre, kémiai, biológiai, orvostani kutatások zajlanak az űrállomáson.

Saját magukon vagy kísérleti állatokon kísérleteznek, tanulmányozva, hogyan hat a megemelkedett sugárzási környezet, illetve a súlytalanság a szervezetre,

„ami talán az egyik legfontosabb része a Nemzetközi Űrállomáson zajló kutatásoknak” – fogalmazott a szakértő.

Ismeretes, annak idején a Szovjetunió élen járt az űrversenyben, hiszen a Szputnyik–1 (1957), valamint a Vosztok–1 űrhajó felbocsátása Jurij Alekszejevics Gagarinnal (1961) megelőzte az amerikai missziókat. Éppen ezek hatására tűzte ki célul John F. Kennedy amerikai elnök, hogy Amerika elsőként küldjön embert a Holdra. Amikor Neil Armstrongék 1969-ben a holdfelszínre léptek, szovjet részről lezárult az erre irányuló projekt. Egyszerűen azért, mert iszonyatosan drága volt, és a Szovjetunió ekkorra már már nem tudta tartani a lépést az USA-val – mondta Szabó Olivér Norton, megjegyezve: jelenleg vannak tervben orosz holdutazások, de csak koncepcióként.

Oroszország tavaly ugyan megkísérelt egy Holdra szállást, de az ember nélküli Luna–25 űrszonda végül nem ért sikeresen felszínt, hanem becsapódott. A következő, Luna–26 szonda missziója legkorábban 2027 második felére várható. „Ennek az az oka, hogy a háború nagyon is sújtja Oroszországot, mert a nyugati technológiák importja tilos, illetve számtalan olyan együttműködésből kizárták, amelyek segíthetnék az orosz űrkutatás fejlődését” – mutatott rá a szakértő, hozzátéve: ebből a szempontból magára maradt Oroszország. Azt is jelezte, hogy egy hadiiparra állt országban nem az az elsődleges prioritás, hogy a következő emberes Hold-missziót készítsék elő.

A csillagász szerint a következő Holdra leszálló űrhajó amerikai vagy kínai lesz, és nem az oroszok juttatják a következő embert a Holdra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Több mint 15 millió belső dokumentum kiszivárogtatásával leplezte le egy több mint 200 újságíróból álló, "Inside Deutsche Bank" névre keresztelt projekt a legnagyobb német bank működését övező káoszt és a felszín alatti szabálytalanságokat. Bár Christian Sewing vezérigazgató (címlapképünkön) az elmúlt nyolc évben a német nagybank megmentőjeként, a korábbi botrányok megoldójaként és kíméletlen kockázatkezelőként lépett fel a nyilvánosság előtt, a belső levelezésekből teljesen más kép rajzolódik ki. A menedzsment ugyanis gyakran szándékosan háttérbe szorította a biztonsági előírásokat, gyanús ügyfelekkel üzletelt, manipulatívan kommunikált a befektetőkkel, és súlyos informatikai anomáliákat tussolt el - számolt be a Financial Times. A projekt magyar résztvevőjeként a Direkt36 a Telexen megjelent cikkében tett közzé további szaftos részleteket, amelyekben orosz oligarchák, Donald Trump és Jeffrey Epstein neve is előkerül. A Deutsche Bank már kedd reggel reagált az ügyben megjelent cikkekre, hangsúlyozva, hogy a mai már nem ugyanaz a bank, amelyet a dokumentumokból megismerhet a nyilvánosság. A piacot egyelőre nem nyugtatta meg a társaság reakciója: 3,5% feletti mínuszban jár a részvényárfolyam a nyitás előtti kerekedésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×