Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 29. szombat Beatrix, Erna
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos felszólal a Női hálózatok összekapcsolása és megerősítése a kül-, és biztonságpolitikában a visegrádi négyek (V4) országaiban elnevezésű program budapesti tanácskozásán 2025. január 22-én. Mellette Bartos Mónika fideszes országgyűlési képviselő (b) és Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Ferencz Orsolya: az EU számára fontos az űrszektor fejlesztése

Az Európai Unió (EU) számára fontos az űrszektor fejlesztése, mert fel kell vennie a versenyt a szektor globális szereplőivel Kínával, Indiával, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Japánnal és az arab országokkal – jelentette ki Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a Női hálózatok összekapcsolása és megerősítése a kül-, és biztonságpolitikában a visegrádi négyek (V4) országaiban elnevezésű program szerdai budapesti tanácskozásán.

Ennek érdekében az Európai Unió megkezdte a közös uniós űrügyi jog, az űrszektor bizonyos vonatkozásait szabályozó a space low megalkotását, aminek tárgyalását a lengyel uniós elnökség alatt folytatják. Az EU várhatóan ezt közös regulatív szabályozásként fogja bevezetni a tagállamokban, mert a világűr egy közös globális tér, ahol nem lehet nemzeti hatásköröket meghatározni – közölte a politikus.

Ugyanakkor a Külgazdasági és Külügyminisztériumban kidolgozták és a kormány elfogadta Magyarország űrstratégiáját. Ennek egyik lényeges pontja HUNOR (Hungarian to Orbit) magyar űrhajós program, ami a tudományos eredmények katalizálására szolgál – tette hozzá.

A továbbiakban fontosnak nevezte, hogy a V4 országok Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia együttműködése hangsúlyosabb legyen a tudomány területén is, mert az EU-n belül a V4 országok együttesen regionális súlyt képviselnek.

Közlése szerint napjaink egyik legfontosabb feladata a biztonság erősítése. A biztonságpolitikában és a világgazdaságban pedig az egyik legaktuálisabb téma a világűr és az űrtechnológiák szerepe. Aktualitást ad ennek az is, hogy Elon Musk techmogul Donald Trump amerikai elnök döntéshozóinak legbelsőbb köréhez tartozik, illetve az elnöki beiktatáson jelen voltak a techszektor meghatározó szereplői – tette hozzá. Ez is azt üzeni a döntéshozók és a közvélemény felé, hogy

a XXI. században a techszektor és különösképpen az űrtechnológia felértékelődött

– húzta alá.

Arról is szólt: fontos a nők jelenlétének erősítése a tudományos kutatásban, hiszen a szektornak óriási az emberierőforrás igénye. Ennek érdekében meg kell könnyíteni a nők számára a tudományos pálya bejárását. Vagyis el kívánják érni, hogy a XXI. század Marie Curiei megérkezhessenek az őket megillető helyre a tudományban – mondta Ferencz Orsolya.

A Research Centre of the Slovak Foreign Policy Association (SFPA) – Szlovákia, a Casimir Pulaski Foundation – Lengyelország, az Egyensúly Intézet – Magyarország és az Association for International Affairs (AMO) – Csehország részvételével zajló projekt célja, hogy összekapcsolja a V4 országaiban a kül-, európai és biztonságpolitikában tevékenykedő női szakértőket.

Ennek keretében a résztvevők tanulmányutak során osztják meg egymással a legjobb gyakorlatokat, ezzel támogatva a nők szerepének erősítését és a nemi sokszínűség előmozdítását ezen a területen – hangzott el a tanácskozáson.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter is beszédet tart, megkezdődött az ünnepi emlékhétvége a mohácsi csata 500. évfordulóján – videó

Magyar Péter is beszédet tart, megkezdődött az ünnepi emlékhétvége a mohácsi csata 500. évfordulóján – videó

A mohácsi csata 500. évfordulójának emléknapi programján beszédet mond Magyar Péter miniszterelnök. Ezt követően ünnepi szentmise és a csontereklyék elhelyezése következik a Fogadalmi templomban, majd koszorúzást tartanak II. Lajos szobránál, aztán gyászmenet indul a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyre. A szombati hivatalos ceremónia mellett emlékhétvége keretében egész napos családi programokat is tartanak Mohács környékén, a csatát is „újrajátsszák”.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Mohács 500: A csata, amely a végső romlásba taszította az országot

Mohács 500: A csata, amely a végső romlásba taszította az országot

1526-ban az ereje teljében lévő Oszmán Birodalom, élén a fiatal és ambiciózus I. Szulejmán szultánnal, ismét Magyarország ellen indult. A stratégiai helyzet különösen kedvezett az oszmán előretörésnek, a Jagelló-kori Magyar Királyság déli védelmi rendszere az előző évtizedekben megrendült, 1521-ben pedig elesett Nándorfehérvár is, ami megnyitotta az utat a szultáni fősereg előtt az ország belseje felé. A királyság eközben súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdött, komolyabb európai segítségre pedig a cognaci liga és V. Károly háborúi miatt nem számíthatott. A végvárak időnyerő szerepe nélkül a magyar királyi fősereg hiányos létszámmal és késve érkező támogatással kényszerült harcba szállni, immár Magyarország területén belül. Mohács önmagában még nem jelentette az ország végét, következményei azonban korszakhatárrá tették. A kettős királyválasztás előbb két részre szakította a politikai hatalmat, Buda 1541-es oszmán megszállása pedig három részre osztotta az országot. Ez másfél évszázados hódoltságot, Habsburg-uralmat és oszmán függést hozott. Az önálló középkori Magyar Királyság nem Mohács napján szűnt meg, de Mohács után másfél évtizeddel már nem létezett korábbi formájában, és abban többé nem is állt helyre. Cikksorozatunk negyedik, záró része a mohácsi csata körülményeit, lefolyását és következményeit mutatja be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×