eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Europa Clipper. Forrás: NASA
Nyitókép: Forrás: NASA

Hamarosan kiderül, egyedül vagyunk-e a Naprendszerben

A NASA pár hét múlva indítja azt az űrszondát, amely megállapíthatja, lehet-e élet a Jupiter egy holdján.

Az Europa Clipper nevű űrjármű fellövése tizenhárom hónapot késett, mert a tudósok nem voltak biztosak abban, hogy a szonda elektromos berendezései képesek lesznek-e ellenállni a Jupiterből áradó óriási sugárzásnak. Hosszú tesztelés után most úgy döntöttek, hogy a berendezések nagy valószínűséggel működőképesek maradnak az óriás bolygó közelében is – írja a CNN.

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb a Naprendszerben. Óriásbolygó, tömege két és félszerese az összes többi bolygó együttes tömegének. Főként hidrogénből áll, tömegének egynegyedét hélium teszi ki, míg sziklás magja nehezebb elemeket is tartalmazhat. Gyors forgása miatt alakja egy lapított gömbhöz hasonlít. A külső atmoszférája láthatóan számos sávra oszlik a különböző szélességi körökön, turbulenciát és viharokat okozva ezek határain. Kiemelkedő látványosság a Nagy Vörös Folt, egy óriási vihar, amit már a 17. században is megfigyeltek.

A Voyager-1 űrszonda által készített felvétel a Jupiterről. Forrás: Wikipédia
A Voyager-1 űrszonda által készített felvétel a Jupiterről. Forrás: Wikipédia

Bár a bolygó önmagában is rendkívül figyelemreméltó, a tudósok érdeklődése most mégis egyik holdja, az Európa felé irányult. Azt gyanítják ugyanis, hogy a felszínét borító vastag jégréteg alatt hatalmas, sós vizű óceánt rejt, amelyben élet is lehet. Az eddig vizsgálatok ugyanis azt igazolták, hogy az Európa óceánjában (amelyben talán több víz van, mint a Föld valamennyi tengerében összesen) megtalálhatók mindazok az elemek, amelyek az élet kialakulásához szükségesek.

Persze az élethez a vízen és bizonyos kémiai elemeken kívül energia is kell, de a Jupter és holdjai olyan messze vannak a Naptól, hogy onnan már nem érkezhet ilyen. Ellenben a hatalmas tömegű Jupiter rendkívül erős elektromágneses sugárzást bocsát ki. Ez egy egyszerű, 20 MHz-es sávban működő rádióval a Földön is érzékelhető. A tudósok azt gyanítják, hogy a rendkívüli sugárzás miatt az Európa óceánja állandó ár-apály mozgást végez, ez pedig elegendő energiát termelhet az élő szervezetek kialakulásához.

Művészi grafikán az űrszonda, amint az Európa közelében repül, a háttérben a Jupiterrel. Forrás: NASA
Művészi grafikán az űrszonda, amint az Európa közelében repül, a háttérben a Jupiterrel. Forrás: NASA

A NASA Europa Clipper programjának egyik kutatója, Curt Niebur elmondta a CNN-nek, hogy amióta 2003-ban csatlakozott a kutatásokhoz, minden év nagyon kemény munkával telt. "De a legnehezebb dolgunk tavaly nyáron volt, amikor kis híján kudarcba fulladt az egész vállalkozás" – nyilatkozta. A tudósokra óriási nyomás nehezedett, mert a kutatójárművet csak bizonyos időnként – úgynevezett indítási ablakokban – lehet felbocsátani. Ekkor áll a Föld és a Jupiter egymáshoz viszonyítva olyan helyzetben, hogy az űrszonda elérheti az Európa holdat. A legközelebbi ablak pár nap múlva nyílik, és október 10-én bezárul.

Közeli felvétel az Európát borító jégburok felszínéről. Forrás: Wikipédia
Közeli felvétel az Európát borító jégburok felszínéről. Forrás: Wikipédia

Márpedig a tudósok nem akarják elszalasztani ezt a lehetőséget, mert ahogy Curt Niebur hangsúlyozta: "Ezúttal nem egy olyan égitestet vizsgálnánk, ahol évmilliárdokkal ezelőtt élet lehetett, hanem olyat, ahol most is lehet." Persze az Europa Clipper nem azt fogja felderíteni, hogy a jég alatti óceánban vannak-e élőlények, hanem csak azt: rendelkezésre állnak-e azok a feltételek, amelyek az élet kialakulásához kellenek.

"Ha a válasz igen, akkor jöhet a következő expedíció, ami már az élet konkrét bizonyítékait keresi majd. Nagyon fontos, hogy az Európa óceánjában a földitől teljesen függetlenül jött létre élet" – közölte a NASA tudósa. Mint mondta, ha beigazolódik az a feltételezés, hogy víz, energia és bizonyos anyagok jelenléte elég az élet kialakulásához, akkor ezzel határozott választ kapunk arra kérdésünkre: egyedül vagyunk-e a naprendszerben?

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×