Az Europa Clipper nevű űrjármű fellövése tizenhárom hónapot késett, mert a tudósok nem voltak biztosak abban, hogy a szonda elektromos berendezései képesek lesznek-e ellenállni a Jupiterből áradó óriási sugárzásnak. Hosszú tesztelés után most úgy döntöttek, hogy a berendezések nagy valószínűséggel működőképesek maradnak az óriás bolygó közelében is – írja a CNN.

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb a Naprendszerben. Óriásbolygó, tömege két és félszerese az összes többi bolygó együttes tömegének. Főként hidrogénből áll, tömegének egynegyedét hélium teszi ki, míg sziklás magja nehezebb elemeket is tartalmazhat. Gyors forgása miatt alakja egy lapított gömbhöz hasonlít. A külső atmoszférája láthatóan számos sávra oszlik a különböző szélességi körökön, turbulenciát és viharokat okozva ezek határain. Kiemelkedő látványosság a Nagy Vörös Folt, egy óriási vihar, amit már a 17. században is megfigyeltek.

Bár a bolygó önmagában is rendkívül figyelemreméltó, a tudósok érdeklődése most mégis egyik holdja, az Európa felé irányult. Azt gyanítják ugyanis, hogy a felszínét borító vastag jégréteg alatt hatalmas, sós vizű óceánt rejt, amelyben élet is lehet. Az eddig vizsgálatok ugyanis azt igazolták, hogy az Európa óceánjában (amelyben talán több víz van, mint a Föld valamennyi tengerében összesen) megtalálhatók mindazok az elemek, amelyek az élet kialakulásához szükségesek.

Persze az élethez a vízen és bizonyos kémiai elemeken kívül energia is kell, de a Jupter és holdjai olyan messze vannak a Naptól, hogy onnan már nem érkezhet ilyen. Ellenben a hatalmas tömegű Jupiter rendkívül erős elektromágneses sugárzást bocsát ki. Ez egy egyszerű, 20 MHz-es sávban működő rádióval a Földön is érzékelhető. A tudósok azt gyanítják, hogy a rendkívüli sugárzás miatt az Európa óceánja állandó ár-apály mozgást végez, ez pedig elegendő energiát termelhet az élő szervezetek kialakulásához.

A NASA Europa Clipper programjának egyik kutatója, Curt Niebur elmondta a CNN-nek, hogy amióta 2003-ban csatlakozott a kutatásokhoz, minden év nagyon kemény munkával telt. "De a legnehezebb dolgunk tavaly nyáron volt, amikor kis híján kudarcba fulladt az egész vállalkozás" – nyilatkozta. A tudósokra óriási nyomás nehezedett, mert a kutatójárművet csak bizonyos időnként – úgynevezett indítási ablakokban – lehet felbocsátani. Ekkor áll a Föld és a Jupiter egymáshoz viszonyítva olyan helyzetben, hogy az űrszonda elérheti az Európa holdat. A legközelebbi ablak pár nap múlva nyílik, és október 10-én bezárul.

Márpedig a tudósok nem akarják elszalasztani ezt a lehetőséget, mert ahogy Curt Niebur hangsúlyozta: "Ezúttal nem egy olyan égitestet vizsgálnánk, ahol évmilliárdokkal ezelőtt élet lehetett, hanem olyat, ahol most is lehet." Persze az Europa Clipper nem azt fogja felderíteni, hogy a jég alatti óceánban vannak-e élőlények, hanem csak azt: rendelkezésre állnak-e azok a feltételek, amelyek az élet kialakulásához kellenek.

"Ha a válasz igen, akkor jöhet a következő expedíció, ami már az élet konkrét bizonyítékait keresi majd. Nagyon fontos, hogy az Európa óceánjában a földitől teljesen függetlenül jött létre élet" – közölte a NASA tudósa. Mint mondta, ha beigazolódik az a feltételezés, hogy víz, energia és bizonyos anyagok jelenléte elég az élet kialakulásához, akkor ezzel határozott választ kapunk arra kérdésünkre: egyedül vagyunk-e a naprendszerben?