Manapság mintegy 84 millió európait érintenek a mentális zavarok, ami nem kevesebb, mint 600 milliárd eurós költséggel jár. Ezek a betegségek ráadásul jelentős regionális, társadalmi, nemi, faji és életkori egyenlőtlenségeket mutatnak. A Régiók Európai Bizottsága (Cor) most egy olyan véleményt fogadott el a mentális egészségről, amelyben elismeri a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepét a mentális egészség alakításában a közösségközpontú kezdeményezések megtervezése és végrehajtása által, miközben emlékeztettek a „mentális egészség minden politikában” megközelítés támogatására - írja a Pénzcentrum.

Az Eurostat mentális egészségről és a kapcsolódó problémákról szóló statisztikái szerint

a demencia a mentális és viselkedési zavarok miatti halálozás leggyakoribb oka az Európai Unióban.

Az összes haláleset 3,7 százaléka mentális és viselkedési zavarok miatt következett be 2020-ban. A szakpolitika alapján a mentális és viselkedési zavarok közé tartozik például a demencia, a skizofrénia és a pszichoaktív szerhasználat zavarai.2020-ban az EU-ban 194 ezer haláleset következett be mentális és viselkedési zavarok miatt, ami az összes halálozás 3,7 százalékának felel meg. A lakossághoz viszonyítva 100 ezer lakosra nagyjából 39 mentális és viselkedési zavar okozta halálozás jut - írja a portál.

„A mentális egészség alapvető eleme nem csak személyes, de a gazdasági jólétünknek is. Legfőbb ideje, hogy elkezdjük a mentális egészséggel kapcsolatos holisztikus megközelítés megvalósítását Európában, beleértve az olyan szempontokat is, mint az oktatás, a szociális szolgáltatások, a kultúra vagy a területrendezés. A fizikai és a mentális egészség elválaszthatatlanul összekapcsolódik, és a megfelelő finanszírozás tekintetében egyformán kell kezelni őket" – mondta a plenáris ülésen Mieczyslaw Struk, a Mentális egészség című véleménytervezet előadója.

Sara Cerdas, az Európai Parlament tagja úgy fogalmazott: a mentális jólét nem csupán egyéni, hanem gazdasági prioritás is, a figyelem felhívása ennek a fontosságára nem csupán egy társadalmi felelősség, hanem egyértelmű gazdasági érdek is. Kiemelte, hogy a mentális problémák bárkit érinthetnek közülünk, függetlenül attól, hogy hol élünk vagy milyen társadalmi helyzetben vagyunk, különösen igaz ez a gyermekeinkre, akik igencsak sérülékenyek.

Az egészségvédelmet nem szabad kizárólag üzleti alapon kezelni: a korai diagnosztika és a stigmatizálás megszüntetése életmentő lehet

– tette hozzá Sara Cerdas.

Az ülésen elhangzott, hogy a helyi és regionális önkormányzatok jól ismerik a lakosság sajátos igényeit és kihívásait, és így kulcsszerepet játszanak annak biztosításában, hogy a mentális egészségügyi beavatkozások igazodjanak az egyes régiók eltérő társadalmi-kulturális dinamikájához.

A Mentális egészség véleménytervezet főbb elemei:

• Holisztikus megközelítés: a dokumentum üdvözli a mentális egészség átfogó megközelítését, amely túlmutat az egészségügyi politikán és ágazatközi intézkedéseket sürget.
• Egészségügyi integráció: hangsúlyozza a fizikai és mentális egészség szoros összefüggését, valamint a szükséges integrált ellátás fontosságát, különösen a súlyos mentális betegségek esetében.
• Mentális egészség jogi aspektusai: emlékeztet arra, hogy a mentális egészség alapvető emberi jog, és a mentális egészséghez való hozzáférés az EU Alapjogi Chartájában is rögzített.
• Regionális és helyi szerepvállalás: kiemeli a helyi önkormányzatok szerepét a mentális egészségügyi szolgáltatások irányításában, és szorgalmazza a helyi és regionális adatgyűjtés standardizálását.
• Mentális egészség és munka: összekapcsolja a mentális egészséget a munkaképességgel és a termelékenységgel, valamint a munkahelyi kockázatok mentális egészségre gyakorolt hatásait.
• Digitális és adatvédelmi kérdések: aggodalmát fejezi ki az egészségügyi adatok digitalizálásával kapcsolatos biztonsági kockázatok miatt, és kéri az adatvédelmi intézkedések megerősítését.
• Gyermek- és ifjúsági egészség: hangsúlyozza a gyermekkori fejlődés fontosságát, és felhívja a figyelmet a gyermekszegénység elleni küzdelem szükségességére.
• Környezeti és szociális tényezők: rámutat a környezeti és szociális tényezők mentális egészségre gyakorolt hatásaira, különösen a kábítószer-használat és a megkülönböztetés kockázataira.

A végül nagy többséggel elfogadott dokumentumban a szakemberek aggodalmukat fejezték ki az egészségügy – különösen a mentális egészséghez kapcsolódó ellátás – privatizációja miatt. Kiemelik, hogy a privatizáció növelheti az egyenlőtlenségeket az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, és szükségessé teszi a közszolgáltatások erősítését annak érdekében, hogy egy adott ellátás mindenki számára elérhető legyen.