Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Pexels.com

Kiderült, hogyan kezdtek felszállni a madarak a fák ágaira

Kínai őslénytankutatók egy csoportja jelentős tudományos felfedezést tett, amikor a Kína észak-keleti részén talált 120 millió éves madárkövület gyomortartalmának növényi alkotóelemeit vizsgálta.

A 2010-ben alapított Nature Communications című tudományos szakfolyóiratban publikált tanulmány közvetlen bizonyítékkal szolgál arra, hogy a jeholornis nevű krétakori ősmadarak a Földön olyan növények leveleit fogyasztották, amelyek már akkor virágokat növesztettek és növényi magjaikat gyümölcseikben tárolták.

A tudományos elmélet szerint a madarak kiemelkedően fontos szerepet játszottak a legnagyobb és legváltozatosabb növényi törzs, a 120 millió éve kifejlődött zárvatermők kialakulásában, amelybe a mai földi ökoszisztéma ismert élő növényeinek körülbelül 80 százaléka is tartozik.

A madarak és a magvas gyümölcsöket termő növények között mindig is szoros kölcsönhatás volt a beporzáson és a magvak terjesztésén, szétszórásán keresztül, de ritkák a krétakori evolúciós korszakból származó, a táplálkozási szokásaikról árulkodó kövületek.

A Kínai Tudományos Akadémia (CAS) gerincesőslénytani és őslényantropológiai intézetének (IVPP) kutatóinak először sikerült fosszilis részecskéket, főleg szilícium-dioxidot, azaz kovát kivonniuk egy szinte teljesen ép madárcsontváz-kövület emésztőrendszeréből. A kutatók szerint a fosszilis részecskedarabkák nagyrészt magnólialevelekből származnak.

A tanulmány szerint az őskori madár fiatal példányának kövületét a Pekingtől 485 kilométerre északkeletre fekvő Csaojang közelében ásták ki, Liaoning tartomány nyugati térségében.

"A mostani felfedezés arra is rávilágít,

hogyan kezdtek felszállni a madarak a fák ágaira, hogy kihasználják az ottani új ökológiai lehetőségeket"

- fogalmazott Vu Jan, az IVPP kutatója, a fenti tanulmány első számú szerzője.

A dolgozat szerint a jeholornis ősmadár csőrének alsó része nagyon hasonlít a ma is élő növényevő madarak, például a búbostyúk csőrének alsó részéhez, amely tovább erősíti a feltételezést, hogy a jeholornis a mai növényevő madarak közvetlen rokona.

"Felfedezésünk megerősíti a madarak és a zárvatermők közötti korai ökológiai kapcsolatra vonatkozó ismereteinket. Példa erre a magvas gyümölcsök fogyasztása, a magvak terjesztése és szétszórása, valamint a leggyakoribb és legegyszerűbb növényi részek: a növényi levelek táplálkozási célú felhasználása" - fogalmazott Vu.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×