Az Észak-atlanti áramlás szülőhelye a Mexikói-öböl, a nyugati hosszúság 30. fokától kezdve nevezzük így a Golf áramlást. Észak felé szállítja a meleg és sós vizet a tenger felszínén, majd Grönlandnál a magas sótartalmú hideg víz alábukik, és a mélyben visszaáramlik – ismertette az InfoRádióban Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője.

Az Észak-atlanti áramlatot a hőmérséklet-különbségek és a sókoncentráció változásra tartja mozgásban, emiatt érzékeny arra, hogy ezek bármelyike a klímaváltozás hatására módosul. Így tehát más lesz, ha a hőmérséklet emelkedik, vagy a sókoncentráció változik.

A műholdas megfigyelések szerint lassul az Észak-atlanti áramlat.

A szakértő szerint lassulás fő oka a Grönlandról érkező olvadékvíz megnövekedett beáramlása, amit az Északi-sarkvidék hőmérsékletének emelkedésre okoz. Ez a legjobban melegedő régió a Földön. Ez az édesvíz könnyebb a sónál, ezért hajlamos a felszínen maradni ahelyett, hogy lesüllyedne a mélybe, és ez lassítja az óceáni keringést.

A másik ok, hogy az éghajlatváltozás miatt a csapadék és a folyók által az óceánba jutó vízmennyiség is megnövekedett, ami szintén hozzájárulhat a lassuláshoz. Az áramlás lassulása, vagy instabillá válása felgyorsítja a klímaváltozást.

"Az Észak-atlanti óceáni hőszállítás az üvegházhatás erősödése miatt melegedéssel párhuzamosan tovább fog lassulni, esetleg instabillá is válhat" – jelentette ki Lakatos Mónika. A Koppenhágai Egyetem éghajlatkutatója, Peter Ditlevsen és az intézmény statisztikusa, Susanne Ditlevsen által megjelentetett tanulmányából kiderül, akár hirtelen is végbemehet ez az átmenet a lassuló és az stabil állapot között. Ebben az esetben a mainál jóval hidegebb klíma alakulhat ki Európában,

a nyugati partvidék mellett így akár 4-5 fokkal, Közép-Európában 1-2 fokkal lehet hűvösebb.

A jóval hidegebb klíma az Atlanti-óceán térségére korlátozódik. A modellek ráadásul azt is valószínűsítik, hogy a szárazföldek felett az üvegházhatás fokozódása miatti melegedés hatása erősebb lesz, mint a szállítószalag leállása miatti hűlés, tehát "a globális jégkorszaktól nem kell tartani".

Amennyiben az emberiség nem csökkenti a káros anyag-kibocsátását, és azzal összefüggésben a globális felmelegedés mértékét, akkor az áramlat tovább lassul, a trópusi esőövek délre tolódnak, és katasztrofális aszály alakul ki az afrikai Száhel-övezetben, illetve Brazília délkeleti régiójában – figyelmeztetett a tanulmányhoz fűzött kommentárjában Ali Méda Kilberg a Maryland Egyetem Környezettudományi központjának éghajlatkutatója.