A tudósok szerint ezek a modellembriók az emberi fejlődés legkorábbi szakaszaiban lévő embriókra hasonlítanak, és kulcsfontosságú lehetőséget nyújthatnak a genetikai rendellenességek és a visszatérő vetélések biológiai okainak megértésére - írja a The Guardian.

Eredményeik komoly etikai és jogi kérdéseket is felvetnek, mivel a laboratóriumban létrehozott embriók nem esnek az Egyesült Királyságban és a legtöbb más országban hatályos jogszabályok hatálya alá.

Nem rendelkeznek dobogó szívvel vagy az agy kezdeti struktúrájával, de tartalmaznak olyan sejteket, amelyek jellemzően a méhlepény, a sárgatest és maga az embrió kialakulásához szükségesek.

Magdalena Żernicka-Goetz, a Cambridge-i Egyetem és a Kaliforniai Technológiai Intézet professzora a Nemzetközi Őssejtkutató Társaság éves bostoni találkozóján tartott plenáris előadásában ismertette a munkát.

"Emberi embriószerű modelleket hozhatunk létre az embrionális őssejtek átprogramozásával" - mondta a találkozón.

A szintetikus embriók klinikai alkalmazására nincs közeljövőben kilátás. Illegális lenne beültetni őket egy nő méhébe, és még nem világos, hogy ezek a struktúrák képesek-e továbblépni a fejlődés legkorábbi szakaszain túlra.

A kutatók célja megérteni, pontosan mi történik abban a 14 napban, ameddig a jelenlegi szabályozás szerint a laboratóriumban létrehozott embriók megfigyelhetők.

Ezután már csak terhességek megfigyelése és kutatásra adományozott embriók tanulmányozása révén tanulmányozhatják az embrionális fejlődést.

Robin Lovell-Badge, a londoni Francis Crick Intézet őssejtbiológiai és fejlődésgenetikai vezetője szerint ez a munka lehetőséget nyújthat arra, hogy megtudjk, hogy indul az emberi élet fejlődése és mi romolhat el - anélkül, hogy emberi embriókat használnának.

Korábban Żernicka-Goetz csoportja és egy rivális csoport az izraeli Weizmann Intézetben kimutatta, hogy az egerekből származó őssejteket arra lehet ösztönözni, hogy önszerveződéssel korai embriószerű struktúrákat hozzanak létre, amelyek bélrendszerrel, az agy kezdeteivel és dobogó szívvel rendelkeznek.

A mostani kutatásról még nem publikáltak részleteket tudományos lapban, de a konferencián Żernicka-Goetz azonban arról beszélt, hogy az embriókat egy olyan stádiumig tenyésztették, amely éppen csak meghaladja a természetes embriók 14 napos fejlődési idejét.

A modellstruktúrák, amelyek mindegyike egyetlen embrionális őssejtből nőtt ki, elérték a gasztrulációnak nevezett fejlődési mérföldkő kezdetét, amikor az embrió folyamatos sejtlapból különálló sejtvonalak kialakulásához és a test alapvető tengelyeinek kialakításához vezet. Ebben a szakaszban az embriónak még nincs dobogó szíve, belei vagy az agy kezdetei, de a modell kimutatta az őssejtek jelenlétét, amelyek a petesejt és a spermium elősejtjei.

A kutatás arra is rámutat, hogy a tudomány mennyivel gyorsabban fejlődik, mint a szabályozás, amely rá hatályos. Az kérdéses, hogy ezekből az emberiókból kialakulhatna-e a későbbiekben élőlény: az izraeli kísérlet egérembirói nagyon hasonlítottak a valódiakra, ám egerek méhébe ültetve nem fejlődtek tovább.

Kínában majmokkal is hasonló eredményt sikerült csak elérni.