Infostart.hu
eur:
363.11
usd:
313.72
bux:
148238.27
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Close-up shot of microscope with metal lens at laboratory.
Nyitókép: Kkolosov/Getty Images

"Nem kívánunk embriókat létrehozni, csak..." - Szívveréssel rendelkező szintetikus embriót állítottak elő kutatók

Szívverés jeleit és vér meglétét mutatták a laboratóriumban megalkotott embriók. A tudósok azonban figyelmeztetnek arra, hogy "mit nem csinálnak".

Sperma, petesejt vagy megtermékenyítés nélkül, emberi sejtekből hozták létre azokat az embriókat, amelyek a terhesség harmadik-negyedik hetének megfelelő fejlettséget mutatták – írja a The Guardian.

Azok a szövetek azonban, amelyekből sárgatest és méhlepény alakulhatna ki, hiányoztak ezekből a szintetikus embriókból.

Ezek híján nincs elméleti lehetősége annak, hogy magzattá alakuljanak.

Mindezek miatt a nemzetközi irányelveket követi, így erkölcsileg nem támadható a kutatás.

"Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek nem embriók, és nem is próbálunk embriókat létrehozni", csak a fejlődés bizonyos aspektusainak vizsgálatára használhatók - mondta Jitesh Neupane, a Cambridge-i Egyetem Gurdon Intézetének munkatársa a Nemzetközi Őssejtkutató Társaság szombaton Bostonban tartott éves találkozóján. Ezzel együtt is meghatározó élmény volt számára megpillantani a szintetikus embriókat a mikroszkóp alatt.

"Véletlenszerűen tettem a lemezt a mikroszkóp alá, és amikor megláttam a szívverést, őszintén szólva megijedtem”

– fogalmazott.

A bejelentést mindössze néhány nappal azután tették, hogy Magdalena Zernicka-Goetz és csapata arról számolt be, 14 napos embrió fejlődési szintjének megfelelő szintetikus embriókat hoztak létre szívverés nélkül. Egy napon belül három rivális csapat tete közzé online szakértői ellenőrzés előtt álló eredményeit a témában.

Neupane és csapata azonban messzebbre jutott fejlődésben, mint a többiek: szívverés általában a terhesség 23. napján jelenik meg, a vár pedig annak negyedik hetében. A szintetikus embriókat embrionális őssejtekből hozták létre, majd egy forgó struktúrába helyezték, amely a méhet helyettesítette. Agykezdemény nem volt a szintetikus embrióban, és mivel a méhlepény és a sárgatest kialakulásához szükséges szövetek is hiányoztak belőle, fejlődése idővel eltért az embriókétól. A kutatást egyelőre nem publikálták.

Robin Lovell-Badge professzor, a londoni Francis Crick Intézet őssejtbiológiai és fejlődésgenetikai vezetője, aki nem vett részt a kutatásban, azt mondta, hogy a méhlepényt és a sárgatestet nélkülöző szintetikus embriókat teljesen másképp kell kezelni, mint a mesterséges megtermékenyítésben használt embriókat.

"A szív csak egy pumpa: az agy az, ami az érzelmeink székhelye, nem a szívünk"

– fogalmazott.

A nemzetközi irányelvek az ilyen típusú embriómodellt az agyi organoidokhoz vagy a laboratóriumban növesztett emberi szívszövethez hasonló kockázati kategóriába sorolják.



Ezek a laboratóriumban növesztett egységek fontos betekintést nyújthatnak a korai fejlődés kevéssé ismert időszakába, ezzel segíthetnek megérteni a genetikai rendellenességek kialakulását és a visszatérő vetélések okait. Használhatók lennének továbbá a gyógyszerek embriókra gyakorolt hatásának szűrésére, valamint a terhességi cukorbetegség és a csecsemők szívhibái közötti kapcsolat tanulmányozására. A regeneratív gyógyászatban is felhasználhatók lennének azért, hogy személyre szabott szív- vagy májszövet-graftokat hozzanak létre, amelyek segítségül szolgálhatnának a donorszervekre váró betegek számára.

Címlapról ajánljuk

Munkahelyek tömegeit és dollármilliárdokat is eléget a hőhullám – szakértő

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslése szerint 2030-ra a hőstressz miatt világszerte a teljes munkaidő 2,2 százaléka, vagyis mintegy 80 millió teljes munkaidős állásnak megfelelő munkavégzés eshet ki. Az InfoRádióban Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója beszélt a várható jövőről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Magyar Péter: szeptemberben jön az újabb áfacsökkentés

Magyar Péter: szeptemberben jön az újabb áfacsökkentés

Csökken a tűzifa áfája, zöld utat kap a szélenergia, és mentőövet dobnak a vidéki reptereknek – derült ki a legújabb kormányzati tájékoztatóból. Magyar Péter miniszterelnök átfogó energiafordulatot hirdetett az aszály és a hálózatot terhelő nagyberuházások árnyékában, miközben az enyhülő hőség miatt az önkéntes fogyasztáscsökkentési kérést feloldották. A gazdasági és egészségügyi könnyítések mellett a politikai térfélen is sorsdöntő napok következnek: a Tisza-frakció dönt az új, pártpolitikán felül álló államfőjelölt személyéről, és már gőzerővel készítik elő a közpénzeket vizsgáló, független Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítását is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×