Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. február 28. szombat Elemér
Close-up shot of microscope with metal lens at laboratory.
Nyitókép: Kkolosov/Getty Images

"Nem kívánunk embriókat létrehozni, csak..." - Szívveréssel rendelkező szintetikus embriót állítottak elő kutatók

Szívverés jeleit és vér meglétét mutatták a laboratóriumban megalkotott embriók. A tudósok azonban figyelmeztetnek arra, hogy "mit nem csinálnak".

Sperma, petesejt vagy megtermékenyítés nélkül, emberi sejtekből hozták létre azokat az embriókat, amelyek a terhesség harmadik-negyedik hetének megfelelő fejlettséget mutatták – írja a The Guardian.

Azok a szövetek azonban, amelyekből sárgatest és méhlepény alakulhatna ki, hiányoztak ezekből a szintetikus embriókból.

Ezek híján nincs elméleti lehetősége annak, hogy magzattá alakuljanak.

Mindezek miatt a nemzetközi irányelveket követi, így erkölcsileg nem támadható a kutatás.

"Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek nem embriók, és nem is próbálunk embriókat létrehozni", csak a fejlődés bizonyos aspektusainak vizsgálatára használhatók - mondta Jitesh Neupane, a Cambridge-i Egyetem Gurdon Intézetének munkatársa a Nemzetközi Őssejtkutató Társaság szombaton Bostonban tartott éves találkozóján. Ezzel együtt is meghatározó élmény volt számára megpillantani a szintetikus embriókat a mikroszkóp alatt.

"Véletlenszerűen tettem a lemezt a mikroszkóp alá, és amikor megláttam a szívverést, őszintén szólva megijedtem”

– fogalmazott.

A bejelentést mindössze néhány nappal azután tették, hogy Magdalena Zernicka-Goetz és csapata arról számolt be, 14 napos embrió fejlődési szintjének megfelelő szintetikus embriókat hoztak létre szívverés nélkül. Egy napon belül három rivális csapat tete közzé online szakértői ellenőrzés előtt álló eredményeit a témában.

Neupane és csapata azonban messzebbre jutott fejlődésben, mint a többiek: szívverés általában a terhesség 23. napján jelenik meg, a vár pedig annak negyedik hetében. A szintetikus embriókat embrionális őssejtekből hozták létre, majd egy forgó struktúrába helyezték, amely a méhet helyettesítette. Agykezdemény nem volt a szintetikus embrióban, és mivel a méhlepény és a sárgatest kialakulásához szükséges szövetek is hiányoztak belőle, fejlődése idővel eltért az embriókétól. A kutatást egyelőre nem publikálták.

Robin Lovell-Badge professzor, a londoni Francis Crick Intézet őssejtbiológiai és fejlődésgenetikai vezetője, aki nem vett részt a kutatásban, azt mondta, hogy a méhlepényt és a sárgatestet nélkülöző szintetikus embriókat teljesen másképp kell kezelni, mint a mesterséges megtermékenyítésben használt embriókat.

"A szív csak egy pumpa: az agy az, ami az érzelmeink székhelye, nem a szívünk"

– fogalmazott.

A nemzetközi irányelvek az ilyen típusú embriómodellt az agyi organoidokhoz vagy a laboratóriumban növesztett emberi szívszövethez hasonló kockázati kategóriába sorolják.



Ezek a laboratóriumban növesztett egységek fontos betekintést nyújthatnak a korai fejlődés kevéssé ismert időszakába, ezzel segíthetnek megérteni a genetikai rendellenességek kialakulását és a visszatérő vetélések okait. Használhatók lennének továbbá a gyógyszerek embriókra gyakorolt hatásának szűrésére, valamint a terhességi cukorbetegség és a csecsemők szívhibái közötti kapcsolat tanulmányozására. A regeneratív gyógyászatban is felhasználhatók lennének azért, hogy személyre szabott szív- vagy májszövet-graftokat hozzanak létre, amelyek segítségül szolgálhatnának a donorszervekre váró betegek számára.

Címlapról ajánljuk
„Minden nap egy kicsivel jobbnak lenni” – Mi lehet Norvégia titka?

„Minden nap egy kicsivel jobbnak lenni” – Mi lehet Norvégia titka?

Minden nap csak egy kicsit fejlődni és egymást irigység nélkül segíteni – ez a norvég sikersorozat receptje a sportéletben és azon túl is. A többi között erről beszélt az InfoRádióban a 10-szeres magyar válogatott futballista Kovács Péter, aki kitért a Bodö/Glimt Bajnokok Ligája-menetelésére is.

Robert Fico nem akar Ukrajnában találkozni Zelenenszkij elnökkel

A szlovák miniszterelnök pénteken telefonon közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy ő és Orbán Viktor miniszterelnök szakértői küldöttséget akar küldeni a Barátság kőolajvezeték állapotának megvizsgálására – jelentette a TASR szlovák állami hírügynökség a kormányfő Facebook-bejegyezését ismertetve.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nagy változásról született döntés Brüsszelben, és ez a magyar árampiacra is hatni fog

Nagy változásról született döntés Brüsszelben, és ez a magyar árampiacra is hatni fog

Tavaly év végén született egy elsőre talán kevéssé izgalmasnak tűnő, de az európai villamosenergia-rendszer és a magyar árampiac jövőjét is befolyásolni képes jelentős változásról szóló döntés. Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) ugyanis decemberben jóváhagyta az európai villamosenergia-átviteli rendszerirányítók (TSO-k) által 2025 nyarán benyújtott javaslatot, amelyben az úgynevezett kapacitásszámítási régiók európai rendszerének módosítását indítványozták. Cikkünkben kifejtjük, hogy mit jelent mindez, mi a változtatás célja és miért jó Magyarországnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×