Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Wikipédia/BazzaDaRambler - Oxford University Museum of Natural History

Feltámasztanának egy furcsa külsejű, a 17. században kihalt madarat

Feltámasztaná a Colossal Biosciences nevű, génszerkesztéssel foglalkozó cég a dodómadarat.

Amerikai tudósok DNS-szekvenálással, a génszerkesztési technológia és a szintetikus biológia segítségével támasztanák fel a 17. században kihalt dodókat – idézte a CNN beszámolóját a hirado.hu.

A dodó egy röpképtelen madár, amely az Indiai-óceánban fekvő Mauritius szigetén élt egészen a 17. század végéig - akkor halt ki az európai telepesek megérkezése után pár évtizeddel. A tengerészek nem csak korábban ismeretlen betegségeket hoztak magukkal a szigetre, de olyan invazív fajokat is, mint a patkány. Ráadásul a vadászoknak könnyű volt elejteni őket, mert nem féltek az emberektől.

Amerikai tudósok most azt remélik, a modern technológiák segítségével feltámaszthatják a dodókat. Az esetleges siker komoly előrelépést jelenthet a veszélyeztetett madárfajok védelmére tett erőfeszítésekben.

A startupot George Church vállalkozó alapította, és a dodók feltámasztása mellett a gyapjas mamut és a tasmániai tigris feltámasztásán is dolgozik.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×