Két középkorú nő, akik a hosszú Covid változatos tüneteivel küszködtek, fáradékonyságtól kezdve bőrirritáción át mentális nehézségekig, a tünetek enyhülését tapasztalták azt követően, hogy az állapottól függetlenül fennálló allergiájukra antihisztamint kezdtek el szedni. Jelenleg napi szinten szedik a készítményt, és elmondásuk szerint a megfertőződésük előtti életminőséget sikerült elérniük ennek köszönhetően.

Az anekdotikus bizonyítékok egybevágnak azzal a tanulmánnyal, melynek eredményeit tavaly októberben ismertették: 49 érintett közül 26 kapott antihisztamint, közülük pedig 19 a panaszok teljes vagy részleges javulásáról számolt be, írja a Live Science.

A mechanizmus kérdéses

Már csak azt kellene kideríteni, milyen mechanizmus révén jöhet létre ez a hatás. Lawrence Afrin kollégáival kutatja a területet, és azt felételezi, hogy a hisztamint a szervezetben kibocsátó hízósejtek működését zavarhatja meg a hosszú covidosok esetében a vírus – ezt az áradatot csökkenthetik az antihisztaminok. Az antihisztaminok megakadályozzák, hogy a hisztamin a szervezet sejtjeinek receptoraihoz kapcsolódjon; a gyógyszerek általában a H1- vagy a H2-receptort blokkolják.

Az immunsejtek hisztamint szabadítanak fel, amikor kórokozót, például vírust vagy baktériumot, vagy idegen anyagot, például virágport érzékelnek, és a vegyület gyulladást és duzzanatot vált ki. Az allergiás reakciók kiváltásán túl

a hisztamin kémiai hírvivőként is működhet az agyban,

valamint felgyorsíthatja a szívverést és a savtermelést a gyomorban – olvasható a Nemzeti Rákkutató Intézet honlapján.

A két friss esettanulmány részletei

A frissen ismertetett eset egyik szereplője valószínűleg 2020 elején fertőződött meg a vírussal, mielőtt tesztek rendelkezésre álltak volna. Fáradtság, láz, száraz köhögés, mellkasi fájdalom, fekélyek a szájában és bőrkiütések a felsőtestén jelentkeztek nála betegsége során, majd tüneteinek java 24 napon belül megszűnt, kivéve a kiütések és a mellkasi fájdalom. A következő fél évben jöttek és mentek tünetei, míg egy nap véletlenül sajtot fogyasztott, amire ismerten allergiás. Gyorsan bevette allergiagyógyszerét, majd másnap azt vette észre, tünetei javultak, és fél éven át minden nap bevett antihisztamint.

Kilenc hónap elteltével szinte teljesen rendbe jött, újra tudott dolgozni és sportolni is.

A másik érintett története hasonló: 2020 márciusában lett koronavírus-fertőzött, a tünetek pedig hónapokon át megmaradtak. A szezonális allergiában szenvedő nő szokásos allergiagyógyszere egy nap elfogyott, ezért egy másik, első generációs antihisztamin-tartalmú allergiagyógyszert vett be: ez megszüntette alhasi fájdalmát, visszaadta gondolkodásának élességét és ízlelését, valamint szaglását. Ő is szinte teljesen visszanyerte régi önmagát.

Még kutatni kell a témát

Az antihisztamin nem feltétlenül jelent megoldást mindenki problémájára, és a New York Times szerint hosszú távú használatát a demenciával hozták összefüggésbe, de jelenleg úgy tűnik, a betegek 60-70 százaléka reagál pozitívan az antihisztamin-kezelésre. További kutatásokra ezzel együtt is szükség lesz a témában.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!