2 °C
Teljesen reálisak, és más tanulmányok eredményeivel is egybevágnak Ferenczi Tamás biostatisztikus és Sarkadi Balázs biokémikus kutatási eredményei – hangsúlyozta érdeklődésünkre Rusvai Miklós víruskutató. A kutatáshoz 450 személy mintáját elemezték, két adag Sinopharm-vakcina hatását vizsgálva. E szerint a kínai oltóanyag alkalmazásakor az 50 év alattiak 90 százalékánál figyeltek meg mérhető ellenanyagszinteket, 60 év fölött azonban az oltottak 25 százaléka, 80 év felett pedig már 50 százalékuk nem termett védőhatású ellenanyagot.
Rusvai Miklós szerint ez az életkori sajátosságokból adódik. Emlékeztetett, az idő előrehaladtával nemcsak az ember memóriája és fizikai teljesítőképessége romlik, hanem az olyan „láthatatlan” dolgok is rosszabbul működnek, mint amilyen például az immunrendszer. Ezért van az, hogy az idősebbek sokszor olyan fertőzéseknek is az áldozatául esnek, vagy súlyosan megbetegszenek, amik a fiataloknak nem okoznak különösebb gondot.
Az mRNS-típusú vakcinák, mint a Pfizer és Moderna oltóanyaga, azért működnek nagyobb hatásfokkal az idősebb korosztály esetében, mert ilyenkor a genetikai információt a saját sejtjeink termelik le, egy jóval erőteljesebb immunlökést adva a szervezetnek, szemben az inaktivált vakcinákkal, ahol
csak az elölt vírusmennyiségre reagál az immunrendszer, de önmagában nem termeli az immunizáló anyagot
– fejtette ki a víruskutató hozzátéve: ez adja annak a magyarázatát is, hogy például a sejtes immunitás elvárható az mRNS-es és vektorvakcinák után, míg ez az inaktivált oltóanyagok esetében kevésbé generálódik.
De az inaktivált vakcináknak is lehet létjogosultságuk – tette hozzá a szakember –, ha valaki ugyanis alapimmunizálására mRNS vagy vektorvakcinát kapott, akkor az inaktivált vakcina szintén fel lökheti az antitestválaszt. Emlékeztető oltásnak tehát akár 60 vagy 80 év fölött is alkalmas lehet, összegezte Rusvai Miklós víruskutató, aki hasonló jó példaként az influenza- ás a pneumococcus elleni vakcinákat hozta fel.
