0 °C
Egyes antitestek alacsony szintje lehet az a közös nevező, amelyen a hosszú Covidban érintettek osztoznak egy svájci kutatás eredménye szerint. A Zürichi Egyetem kutatói koronavírusból felépült emberek vérmintáinak elemzésével jutottak erre a megállapításra: életkoruk, koronavírusos betegségük idején tapasztalt tüneteik és az asztma megléte vagy meg nem léte, valamint az ominózus antitestek száma alapján képesek három kockázati csoportba sorolni a fertőzést átvészelőket: a megállapított rizikó közepes, magas vagy nagyon magas lehet.
"Úgy gondoljuk, hogy eredményeink és az immunglobulin szignatúra azonosítása segíteni fogja a hosszú Covid kialakulása fokozott kockázatának kitett betegek korai azonosítását, ami megkönnyíti a hosszú Covid kutatását, megértését és végül a célzott kezeléseket" – mondta Onur Boyman, a kutatást vezető immunológus professzor a The Guardiannek nyilatkozva.
Két antitest szintjét figyelik
A kutatást 175 fertőzésen átesett ember és 40 egészséges önkéntes bevonásával végezték, a fertőzöttek közül 134 embert egy éven át kísértek figyelemmel annak érdekében, hogy lássák, hogyan változtak tüneteik.
A résztvevők vérvizsgálata kimutatta, hogy azoknál, akiknél hosszú Covid alakult ki, az IgM és IgG3 antitestek szintje alacsony volt.
Amikor a koronavírus lecsap, az IgM gyorsan felszökik, míg az IgG antitestek száma később emelkedik meg, de hosszabb távú védelmet nyújt.
Az eredmény ismeretében alakították ki rendszerüket, melyben az életkor, a tünetek és az asztmastátusz is szerepet kapott, majd 395 koronavírusos beteg esetében végezték el a kockázatelemzést. Az ő állapotukat fél éven át figyelték meg a fertőzést követően.
Az asztmások vigyázzanak
A modell nem képes a fertőzés előtt megjósolni a hosszú Covid rizikóját, de az valószínűnek látszik, hogy azok, akik asztmában szenvednek, valamint IgM és IgG3 szintjük alacsony a megbetegedést követően, valószínűleg jobban ki vannak téve a hosszú Covid esélyének, mint akiknél nem állnak fenn ezek a körülmények.
"Ez várhatóan javítani fogja a hosszú Covid-betegek ellátását, valamint motiválni fogja a magas kockázatú csoportokat, például az asztmás betegeket, hogy beoltassák magukat, és ezáltal megelőzzék a hosszú Covid kialakulását" - mondta Carlo Cervia, a kutatás vezetője.
Fontos a korai felismerés
Bár a hosszú Covidra nincs jelenleg gyógymód, annak megállapítása, hogy ki a legveszélyeztetettebb, segíthet az orvosoknak abban, hogy a betegeket ilyen terápiával kapcsolatos klinikai kísérletekbe irányítsák és korai rehabilitációt szervezzenek. A fertőzés jobb kontrollja antitestkezelésekkel, vírusellenes és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel segíthet a kockázat csökkentésében, a vakcinák pedig időnként enyhíthetik a hosszú Covid tüneteit.
A hosszú Covidban szenvedők korai azonosítása segíthet azt is kideríteni az orvosoknak, hogy
mi okozza a betegséget az egyes embereknél.
A kutatók több lehetséges kiváltó okot is felvetettek, a vírus által okozott hosszú távú károsodástól kezdve a rosszul működő immunrendszeren át a szervezetben megbújó vírus lehetőségéig.
