Nagyon ritkán fordul elő, hogy lényegében egyszerre kerüljön felismerésre két önmagában sem túl gyakori, de előrehaladott stádiumban lévő, beavatkozás nélkül már külön-külön is életet veszélyeztető kórkép. Ilyen kihívással kellett szembenéznie az SZTE orvosainak, akik ráadásul történelmi jelentőségű sikerrel tették meg mindezt – tájékoztatott az intézmény. Transzkatéteres aorta billentyű beültetést (TAVI) és hasi aorta aneurysma fedett stenttel való stentelését (EVAR) hajtotta végre a Szegedi Tudományegyetem kardio-vaszkuláris hibrid munkacsoportja. A Ruzsa Zoltán, Szűcsborús Tamás kardiológusok és Palásthy Zsolt, Nyilas Áron érsebészek által végzett beavatkozás számottevően csökkenti a megterhelést és a szövődmények kockázatát is.

Világviszonylatban is csupán néhány – a mostanihoz hasonló – esetismertetést közöltek, Magyarországon pedig ilyen kombinált beavatkozást ezidáig még nem végeztek.

„A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban az intervenciós kardiológiai és az érsebészeti munkacsoportok szoros együttműködése révén került sor a műtétre. Az előkészületek során végzett sürgős cardiológiai vizsgálat olyan súlyos aorta billentyű megbetegedést igazolt, amely önmagában is műtéti javallatot képezett. Az alapos előkészítést és tervezést követő műtét során előbb a cardiológiai mukacsoport implantálta a műbillentyűt, majd ezt követően az érsebészeti team végezte el a bifurcatios stent graft beültetését. A beavatkozás teljes egészében percután (metszés nélküli) technikával történt” – tudatta Med Hab Ruzsa Zoltán részlegvezető főorvos.

Emlékeztetnek, hogy a szegedi orvostudomány mindig az éllovasa volt a gyógyítás fejlődésének. Harminc évvel ezelőtt, a minimális megterhelést jelentő beavatkozások elterjedésében játszott kulcsszerepet, de számos esetben elsőként alkalmazott úttörő eljárásokat, honosított meg új módszereket. Pontosan ebbe a sorba illeszkedik a mostani műtét is, amelynek a feltételei nagyon kevés helyen adottak.

„A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti és Kardiológiai klinikái is az ország vezető intézetei közé tartoznak, ahol már hosszú ideje a betegeik számára legkisebb megterheléssel járó eljárásokat alkalmazzák, melyekben munkatársaink napjainkra komoly tapasztalatra tettek szert. A TIOP program keretében megvalósult új klinikai tömbben található az ország egyik legmagasabb szintű kardiológiai és sebészeti központja. A műtő és a műszerek a 21. század legmodernebb eszközeit jelentik. Érsebészeink egy évtizede tudatosan hajtottak végre metodikai váltást, a hagyományos, nyitott érműtétek helyett rutinszerűen kezdték alkalmazni az akkor idehaza még újdonságnak számító katéteres eljárásokat. Az így megszerzett tapasztalattal felvértezve egyre több ritka és nagy szakmai kihívást jelentő, különleges eset kezelése vált lehetővé. Az itt rendelkezésre álló eszközpark, infrastruktúra valamint a mindkét szakterületen rendelkezésre álló tapasztalat és tehetség, együttesen tette lehetővé ezt az egyedülálló sikeres beavatkozást” – emelte ki Lázár György, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja.

A Szegedi Tudományegyetemen a társszakmák munkacsoportjainak magasszintű együttműködése figyelhető meg.

„A perifériás erek gyógyászatában különösen fontos, sőt megkerülhetetlen a különböző munkacsoportok együttműködése. Jónéhány szakterület képviselőinek kell kooperálnia ahhoz, hogy sikeresen menthessük meg a betegeink életét vagy éppen végtagjait. A minimálisan invazív technikák és a személyi feltételek fejlődése révén napjainkra megvalósulhatott egy néhány éve még elképzelhetetlennek hitt műtét, melynek során egyidőben történt meg két olyan beavatkozás, ami az endovasculáris éra előtt csak egy nyitott szívműtét és egy második időpontban végzett nagy hasi érműtét formájában lett volna elképzelhető. 85 éves páciensünk számára ez bizonyosan vállalhatatlan lett volna. Az általunk alkalmazott „kettő az egyben” megoldás tehát betegünknek nem csupán előnyös volt a megterhelés és a szövődmények kockázatának csökkentése révén, hanem számára ez az életben maradás egyetlen esélyét is jelentette” – mondta el Palásthy Zsolt érsebészeti profilvezető főorvos.

Világszinten is komoly hatása lehet a most elvégzett műtétnek, mivel egy olyan speciális helyzetet oldottak meg a szegedi orvosok, amelynek operatív és klinikai tapasztalatait megosztva, más kollégákkal ennek a műtétnek a rizikója is tovább csökkenthető.

„A mostanihoz hasonlóak lesznek a jövő beavatkozásai. Célunk, hogy ezen a téren is jelentős előrelépésnek legyen iránymutatója a Szegedi Tudományegyetem. Ehhez egy komplex, kardiovaszkuláris kiválósági centrumot szeretnénk kialakítani a közeljövőben, amely lehetővé fogja tenni, hogy az SZTE Klinikáin rutinszerűen történjenek majd ezek a most még egyedi és különleges beavatkozások, a reményeink szerint rövidesen megvalósuló kardiovaszkuláris hibrid műtő adta lehetőségek kiaknázása révén” – tette hozzá Varga Albert tanszékvezető egyetemi tanár, a Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Centrumának a vezetője.

A siker reménysugarat jelenthet a korábban gyakran menthetetlennek tartott betegek gyógyulására – zárul a közlemény.