Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Nyitókép: Pexels

Megvizsgálták, mekkora a fertőződés esélye szabadtéri csapatsport közben

Egy kutatócsoport 2020 augusztusa és 2021 márciusa között közel 1300 koronavírus-fertőzés gyanúját mutató eset adatait gyűjtötte össze a profi ligákból, valamint az amatőr labdarúgó- és ifjúsági klubokból.

Gyakorlatilag nincs esély arra, hogy fertőzést adjanak át egymásnak a gyerekek szabadtéri csapatsport közben – állapította meg a Bázeli és a Saar-vidéki Egyetem közös kutatása, melynek eredményeit a MedicalXpress cikke foglalta össze.

Eddig nehéz volt számszerűsíteni a fertőzés tényleges kockázatát edzés vagy mérkőzés közben, most viszont a Saar-vidéki Egyetem Sport- és Prevenciós Orvostudományi Intézetének kutatócsoportja Florian Egger és Tim Meyer professzor vezetésével, valamint Oliver Faudéval, a Bázeli Egyetem edzéskutatójával együttműködve vizsgálta ezt a kérdést. A tanulmányt a Német Labdarúgó Szövetség finanszírozta.

Meccsvideókat is elemeztek

A kutatócsoport 2020 augusztusa és 2021 márciusa között közel 1300 koronavírus-fertőzés gyanúját mutató eset adatait gyűjtötte össze a profi labdarúgóligákból, valamint az amatőr és utánpótlás-bajnokságokból. Ezek közül 104 olyan helyzetet azonosítottak, amelyben nagy valószínűséggel fertőzött játékos vett részt edzésen vagy mérkőzésen. A kutatók ezután kontaktkutatás és összesen 21 mérkőzés részletes videóelemzése segítségével értékelték a potenciálisan releváns átviteli csatornákat.

A videoelemzés kimutatta, hogy a fertőzés szempontjából releváns kontaktusok ritkák a labdarúgó-mérkőzéseken és általában nagyon rövid ideig tartanak.

Kevés a gyanús eset

Mindössze két esetben nem tudták teljes mértékben kizárni azt, hogy a pályán történhetett a fertőzés átadása, ugyanakkor ezeknél az eseteknél is volt más lehetséges átviteli út: találkozók, maszkviselés nélküli buszos utak vagy munkahelyi expozíció.

A kutatók arra jutottak, hogy a minimális fizikai érintkezéssel járó szabadtéri sporttevékenységek nagyon alacsony fertőzési kockázattal járnak, ezért a világjárvány idején is biztonságos sportolási és testedzési lehetőséget jelentenek. Javaslatuk szerint nem szükséges karanténintézkedéseket alkalmazni a csapatokra nézve, ha a pályán kívül nem érintkeznek.

Delta előtti eredmények

Fontos megjegyezni, hogy az adatokat a delta dominánssá válása előtt gyűjtötték, illetve csak a profi ligák végeztek rendszeres PCR-vizsgálatot az egész csapaton, akár két héttel egy játékos pozitív tesztje után. Az amatőr és ifjúsági bajnokságokban működő klubok az illetékes hatóságok ajánlásait követték, a tünetek 14 napos nyomon követésével. Ez azt jelenti, hogy a tünetmentes esetek kimaradhattak a feljegyzésekből.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Megint Messi: az argentinok csak hosszabbítás után tudták kiejteni a kétszer is egyenlítő csodacsapatot a foci-vb-n

Lionel Messi rekorddöntő újabb gólja után is csak 1-1-re végzett a rendes játékidőben a címvédő Argentína és a vb-újonc Zöld-foki Köztársaság a foci-vb-n. Az afrikaiak még a hosszabbításban is tudtak egyenlíteni, de a vége 3-2 lett az argentinok javára, így Messiék nézhetnek szembe a Mo Szalah vezette Egyiptommal a nyolcaddöntőben.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
250 éves az USA: Apokapliszis most vagy ellovaglás a naplementébe?

250 éves az USA: Apokapliszis most vagy ellovaglás a naplementébe?

Felsorolni is nehéz, mi minden kötődik az 1776-ban alapított Egyesült Államokhoz az aranyláztól a Super Bowlon és a Terminátoron át Woodstockig, a Big Macig, hogy az iPhone-t, Michael Jacksont vagy a holdra szállást be se mondjuk − és az is kizárt, hogy bárhol máshol lenne olyan, hogy „drive-thru church”. Sok víz lefolyt tehát az elmúlt két és fél évszázadban a Potomac Riveren, és az USA-t okkal tartják számon a mai napig a világ vezető szuperhatalmaként, amely − amellett, hogy a lélegzetelállító természeti csodák otthona − az üzlet, az innováció és a szórakoztatóipar globális zászlóvivőjeként él a köztudatban. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával arra tettünk kísérletet, hogy mérleget vonjunk ebből a hollywoodi fordulatokban bővelkedő eredettörténetből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×