A Marokkó nyugati részén, az Atlanti-óceántól mindössze 12 kilométerre, egy 800 méteres mészkőhegy oldalában lévő a Bizmun-barlangban 2014 és 2018 között a Tritia gibbosula nevű tengeri csiga 33 ovális, perforált héját találták. A gyöngyöket körülvevő réteg alapos elemzése révén a tudósok arra jutottak, hogy a réteg és a benne lévő leletek kora 120-171 ezer év közöttire tehető, a becsléseik szerint a kagylógyöngyök legalább 142 ezer évesek.

Az eddigi legrégebbi ismert kagylógyöngyöket a marokkói Contrebandiers és El Mnaszra barlangokban találták, ezek korát 103-122 ezer évben állapították meg.

Amennyiben az újonnan feltárt leletek kormeghatározása megállja a helyét, az arra utal, hogy a modern embernél az eddig véltnél 10-20 ezer évvel korábban jelentek meg a teljesen szimbolikus viselkedési formák.

A gyűjtögető-vadászó ember a mai Marokkó területén apró kagylóhéjakat gyűjtött, lyukat fúrt beléjük és láncra fűzte őket, hogy haját, testét vagy ruházatát díszítse velük. Az "ékszerek" valószínűleg bámulatba ejtették az embert, hiszen az azonos típusú perforált kagylók gyorsan elterjedtek Észak-Afrikán át a Közel-Keletig.

"A kagylók különleges leletek, akárhol bukkannak fel. Hiszen ha egy zsinóron kagylót viselsz a tested bármely részén, akkor a testedet arra használod, hogy általa üzenetet küldj idegeneknek az identitásodról" - véli Alison Brooks, a George Washington Egyetem paleoantropológusa. Hozzátette: a szimbolikus viselkedés a modern ember jellemzője.

A Bizmoune-barlangban végzett ásatást vezető Abdeldzsalil Buzuggar, a Marokkói Nemzeti Régészeti és Örökségvédelmi Intézet és a Max Planck Intézet régésze elmondta: "Észak-Afrika fontos szerepet játszott a szimbolikus viselkedés kialakulásában".

A barlangban állatok bőrének nyúzására, szőrmefeldolgozásra használt több mint 60 csonteszközre is bukkantak, a 90-120 ezer éves eszközök a legrégebbi régészeti leletek, amelyek ruházat készítéséről tanúskodnak.