Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Moderna amerikai biotechnológiai cég koronavírus elleni vakcinája beadás előtt a veszprémi Életöröm Idősotthonban 2021. január 16-án. Országszerte oltanak a 100 főnél nagyobb idősotthonokban a koronavírus ellen a hétvégén, 34 helyszínen 3400 embernek adják be a Moderna vakcináját.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Lepipálja a Pfizert antitest terén a Moderna egy kutatás szerint

Egy belga kutatás eredménye szerint majdnem kétszer annyi antitest termelődik a Moderna oltása után, mint a másik mRNS-technológiával készült vakcina befecskendezését követően. A kutatóknak magyarázata is van.

Egy belga egészségügyi dolgozók körében végzett kutatásban 2500 embert vizsgáltak, akik korábban nem estek át a koronavírusfertőzésen. A hétfőn bemutatott adatok alapján a Moderna vakcinájával oltottak szervezetében 2881 egység volt az antitest milliliterenként, míg a Pfizer esetében ez a szám csak 1108 volt - írta a Bloombergen megjelent beszámoló alapán a Portfolio.

A kutatók szerint ennek több oka is van. Elsőként az, hogy aktív hozzávalóból a Moderna vakcinájában, sokkal több van, 100 mikrogramm a Pfizer 30 mikrogrammjával szemben. Másrészt pedig elnyújtottabb volt a két vakcina beadása, hiszen a Moderna esetében négy, míg a Pfizernél csak három hetet vártak a két oltás között.

A portál emlékeztet: Magyarország utóbbi fényében valószínűleg nem tette rosszul, hogy a március elejétől június közepéig elsőként oltottak esetében a második Pfizer-oltást nem három, hanem öt hétre adta. Június második felében azonban visszatértek a szakemberek a három hetes különbséghez.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×