A Tokiói Egyetem tudósai szimulációs kamrában vizsgálták a vírus levegőben történő terjedését és a maszkok hatékonyságát. A zárt kamrában két bábut helyeztek el, arccal egymás felé. Az egyik fejet porlasztóval szerelték fel, hogy a köhögéssel a levegőbe jutó koronavírus-részecskéket tudja utánozni. A másik fej a természetes lélegzést imitálta, és egy gyűjtőkamrája volt a belélegzett vírusok számára.

Az egyik kísérletben a vírust belélegző fejre tettek maszkot.

• A textilmaszk 17 százalékkal,
• az orvosi maszk pedig 47 százalékkal kevesebb vírust engedett belélegezni.
• A szorosan rögzített N95-ös maszk, amelyet az egészségügyi dolgozók viselnek, a beszívott vírusok mennyiségét 79 százalékkal csökkentette

- számolt be róla az NHK japán közszolgálati műsorszolgáltató hírportálja. A kutatók megjegyezték, hogy százszázalékos védelmet akkor sem nyújtottak az N95-ös maszkok, ha ragasztószalaggal rögzítették az arcra.

Amikor maszkot tettek a víruskibocsátó fejre, a textil és az orvosi maszk is több mint 70 százalékkal csökkentette a másik, maszk nélküli fej által belélegzett vírus mennyiségét.

Abban a kísérletben pedig, amikor mindkét fél - a víruskibocsátó és a belélegző is - maszkot viselt, ez együttesen még hatékonyabb védelmet jelentett - írták a kutatók szerdán publikált tanulmányukban.

Kavaoka Josihiro professzor, a kutatás vezetője elmondta, hogy először végeztek kísérletet valódi koronavírussal a kórokozó terjedésének vizsgálatára. A professzor felhívta a figyelmet, milyen fontos, hogy a maszkot mindenki helyesen viselje.

A tudományos világban konszenzus van abban a kérdésben, hogy a koronavírus a levegőben is terjed. Az amerikai betegségmegelőzési és -ellenőrzési központ (CDC) októberben felülbírálta korábbi útmutatását, és az új leírás már arra figyelmeztet, hogy

a patogén órákig képes a levegőben maradni.

Japán kutatók egy másik csoportja egy szuperkomputerrel az igazolta, hogy a levegő páratartalma jelentős hatással lehet a vírusrészecskék levegőben történő szétszóródására.