A sok sejtűség egy nagy evolúciós lépés volt, amely lehetővé tette, hogy többek között az ember is kialakuljon – azonban ennek a több száz millió éves fejlődésnek a kutatása nagy kihívás, mondta Nagy László, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatója az InfoRádiónak.

A kutató hozzátette,

ezért nagy segítség számukra a genomika, mivel több száz élőlénynek a genomikáját – azaz a gének szerinti feltérképezését – teszi lehetővé, így különböző evolúciós, genetikai jellegű konklúziókat is le lehet vonni. 

A gombák képesek az életciklusokon belül komplex soksejtű és jóval egyszerűbb stádiumok között váltani, magyarázta Nagy László. A gyakorlatban ezt úgy lehet elképzelni, hogy a gombatelep az, ami föld alatt él, és csak akkor válik láthatóvá, ha termőtesteket teremt: ezt nevezik köznapi nyelven gombának, amit meg is vásárolnak – tette hozzá.

„Ez egy egyszerűből egy soksejtű állapotba való átmenet, ez az átmenet csak a gombákra jellemző” – magyarázta a kutató, aki hozzátette, ez az átmenet nagyon hasonló ahhoz az evolúciós lépéshez, amit az állatok és a növények is megléptek több száz millió évvel ezelőtt. 

A nagy különbség az, hogy amíg növényeknél és állatoknál ezt a fejlődést nem lehetséges, addig a gombáknál akár élőben is, laboratóriumi körülmények között meg lehet vizsgálni,

tette hozzá az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatója.